Ha Marokkóra gondolunk, az Atlasz-hegység, a lankás homokdűnék, a díszes mór építészet, a színes, aromás fűszerek, erős teák és a zsongó piacterek jutnak eszünkbe. Az építészeten kívül világhírű és most is élő népi művészeti ágazat a marokkói szőnyegkészítés. Hagyománya és szeretete mára a nyugati otthonteremtés részévé vált. A süppedős, csomózott, puha gyapjúszőnyegek egy pillanat alatt melegséget visznek minden térbe. De vajon van-e lehetőség úgy megismerni ezeket a rengeteg munkát, tudást és tradíciót magukba foglaló alkotásokat, hogy velük együtt a történetük is beköltözzön az otthonokba?
Amazigh női szövőkollektívák nyomán
A marokkói szőnyegek kézi készítésűek és kifejezetten női szőnyegszövő kollektívák állnak mögöttük. Erős és érzékeny, dolgos női kezek. Az Atlasz-hegység különböző pontjain saját élettörténetüket, hangulatukat, örömüket, nehézségeiket és akár közösségük ősi históriáit dolgozzák szőnyegbe az amazigh (helyi őslakos, más néven berber) nők.
Ábrák, motívumok, jelentések
Az egyik legismertebb szőnyegtípus a Beni Ourain, világos felületével, geometrikus mintavilágával könnyen felismerhető. Az utóbbi idők favoritjai még az Azilal és Boujad szőnyegek, amelyek a bohó enteriőrök meghatározó darabjai lehetnek. Csomózásuk szellősebb, díszítőmotívumaik gyakran absztrakt ábrák, gyémánt formák. Ez utóbbiak női szimbólumok; a nőiség univerzális témáit foglalják magukba a termékenységtől, a szexualitáson át a gyermektelenségig. A gyémánt forma mellett az amazigh hiedelemrendszerben számtal motívum létezik bőség, gazdagság, vagy áldás kérésére, ill. ártások, betegség, vagy a gonosz szem távoltartására. Sőt, hagyományosan a színhasználatnak is jelentése van. A készítők saját, női színe a piros. A sárga a férjeké, a barna a gyermeké, rózsaszín a közösségé. Manapság már ösztönös és sokszor még játékosabb a színpaletta. Neonos, vibráló árnyalatokkal fejezik ki az örömöt, szabadság érzését, míg a sötétedés a gondokat, nehézségeket jelöli. Fantasztikus és elemi mindez, ősi hagyományoktól a mai időkig érve.
Gombolyodó gyapjúfonal Budapest és Marokkó között
5 éve született a Berber Budapest, amely kezdetben azzal a céllal jött létre, hogy a magyar közönségnek mutassa meg a marokkói szőnyegeket. Körösényi Bori projektje hamar küldetéssé vált. Borit már az első személyes találkozások alkalmával megérintették a marokkói szövőközösségek alkotói és munkáik. „Lenyűgöz az a látszólagos ellentmondás, hogy ezek a kortárs hatású szőnyegek tradícionális, rurális közösségekben születnek és a szövőik nem is tudják, milyen ’friss’ az az ösztönös vonalvezetéssel kialakult dizájn, ami kikerül a kezük közül. Sokszor nagyon meglepi őket a lelkesedésem egy-egy darab iránt. Az általam megismert női szövőközösségek önmagukban rendkívüliek, pláne, ha melléjük tesszük a modern összhatású szőnyegeiket.”
A szőnyegeket készítő nők megismerésével mélységeket, rétegeket és ezzel komoly érzelmi töltetet és történetet kapott minden kézzel készített darab. A történetek megosztása is éppen annyira fontossá vált, mint a készítésük körülményeiről való beszélgetések. Létrejött egy márka, ami hidat képzett az amazigh szövőnők kollektívája és Budapest design élete között.
A felelős kereskedelemhez vezető út
Minden, ami egyedi és értékes, a legtöbb szokásos kereskedelmi modell miatt kizsákmányoláshoz vezethet és éppen a szorgos kézművesek azok, akik nem részesülnek a profitból. Ez történik a marokkói szőnyegpiacon is, ahol az úgynevezett “middlemenek”, áruforgalmi közvetítők tisztességtelen felvásárlásai révén jutnak a rurális szövőnőktől a boltokba a szőnyegek. Bori megismerve a bevált kereskedelmi lánc működését úgy döntött, hogy más utat választ. Fokozatosan kiépített egy közvetlen kapcsolati hálót a női szövő kollektívákkal, amely szoros együttműködésen alapuló, méltányos üzleti formátummá nőtte ki magát, “middlemenek” nélkül. Magas beszerzési árakkal és állandó megrendelésekkel igyekszik fenntartható megélhetést biztosítani a szövőnőknek, akikkel szívbéli viszonyt ápol.
A név ereje
Az üzleti modell változásával, a névváltás is egyre időszerűbbé vált. „Régóta zavart, hogy a Berber Budapest márkanév nem tükrözi azt a szeretetet és megbecsülést, amit a marokkói szövő partnereink iránt érzek. Sőt, a “berber” (barbár) szó kolonizáló felhangot sejtet, én pedig pontosan ez ellen szeretnék tenni azzal, ahogyan a vállalkozást építem.”
A közösség és a nőiség ereje, a felelős kereskedelemhez vezető, kanyarokkal teli út terelte névváltáshoz a budapesti vállalkozást, ami mostantól Abra néven folytatja. Az Abra az amazigh “abrid” szóból ered és “ösvényt, utat” jelent. További rétegeket ad hozzá a magyar “ábra” szó, a szőnyegekbe szőtt motívumokra utalva és az Abra keresztnév női jelentéstartalma. Az Abra metaforája annak a küldetésnek, ami napról napra válik elkötelezettebbé és felelősségteljesebbé, miközben a marokkói kultúra egy szeletét a küszöbünkig hozza.
fotók: Matti Varga
