A nyári kánikula beköszöntével ismét előtérbe kerülnek a klímaberendezések, amelyek napjainkban a legtöbb otthon alapfelszereltségéhez tartoznak. A készülékek ajánlott, energiatakarékos és egészségkímélő üzemeltetésével kapcsolatban ugyanakkor rengeteg pontatlan információ kering.
Az LG szakemberei összegyűjtötték a leggyakoribb félreértéseket, és rövid, tényszerű magyarázatot is adtak hozzájuk.
1. tévhit: Klíma mellett felesleges a szellőztetés
Sok felhasználó úgy gondolja, hogy a légkondicionáló nemcsak hűti vagy – átmeneti időszakban – fűti a beltéri levegőt, hanem a külvilágból friss oxigéndús levegőt is bejuttat, ezért nincs szükség ablaknyitásra. A valóság az, hogy a legtöbb háztartási split klíma pusztán a helyiség levegőjét keringeti, miközben hűti, fűti, párátlanítja és szűri azt; kizárólag speciális, hővisszanyerős szellőztetőrendszerek képesek valódi légcserére. Emiatt a rendszeres szellőztetést továbbra sem lehet mellőzni. Nyári hónapokban a leghatékonyabb megoldás a kora hajnali, illetve a napnyugta utáni kereszthuzat: a rövid, intenzív légcsere nem engedi túlságosan felmelegedni a belső tereket, mégis kicseréli a levegőt. A folyamat mindössze néhány percet vesz igénybe, így érdemben nem emeli meg a benti hőmérsékletet.
2. tévhit: A helyiség gyorsabban lehűti a klíma, ha extrém alacsony hőfokot állítunk be
Gyakori beállítás, hogy a felhasználó a távirányítón 16 °C‑ot választ abban a reményben, hogy a rendszer így villámgyorsan hűti le a szobát. A split klíma teljesítményét azonban nem a célhőmérséklet határozza meg: a kompresszor ugyanazon ütemben dolgozik egészen addig, amíg el nem éri az előzetesen beállított értéket. Ha tehát 24 °C helyett 16 °C‑ot állítunk, a folyamat nem lesz dinamikusabb, csupán hosszabb ideig tart, ami felesleges energiapazarlást eredményezhet. A hűtési élmény javítása érdekében érdemes inkább a ventilátor sebességét magasabb fokozatra kapcsolni. A komfortérzet és a rezsiköltség szempontjából egyaránt kedvező, ha kerüljük a szélsőséges hőmérséklet‑ingadozást: célszerű például távollét idején sem teljesen kikapcsolni a klímát, hanem mérsékelt hőfokon üzemeltetni, így elkerülhető a helyiség túlzott felmelegedése, illetve a későbbi intenzív hűtésből adódó csúcsfogyasztás.
3. tévhit: A légkondicionálók használata egészségtelen
A megfázáshoz, torokfájáshoz és allergiás reakciókhoz kapcsolódó aggodalmak rendre felbukkannak, ám ezek legtöbbször a készülék nem megfelelő beállításából erednek. Ha a beltéri és a kültéri hőmérséklet közötti különbség nem haladja meg a 8–10 °C‑ot, a szervezet könnyebben alkalmazkodik, így minimálisra csökken a meghűlés veszélye. Ezzel párhuzamosan fontos kerülni a közvetlen hideg légáramot: már egy enyhe huzat is megterhelheti az ízületeket és a felső légutakat. A legújabb, AI Air technológiával felszerelt készülékek szenzorokkal figyelik a helyiségben tartózkodók elhelyezkedését, és úgy irányítják a kifújt levegőt, hogy ne érje közvetlenül a felhasználókat; a Soft Air üzemmód elérésekor pedig automatikusan indirekt, egyenletes légáramra vált. A beépített többfokozatú szűrőrendszerek a por, a pollen és bizonyos kórokozók eltávolításáért felelnek, egyes prémium modellek pedig UV‑LED‑del vagy plazmatechnológiával egészítik ki ezt a folyamatot. Mindazonáltal szakszerű karbantartás nélkül a szűrőkben felhalmozódó szennyeződés kiváló táptalajt jelenthet baktériumok és gombák számára, ami akár asztmás tüneteket is felerősíthet.
4. tévhit: A klímaberendezést nem szükséges tisztítani
Széles körben elterjedt az a vélekedés, hogy a légkondicionálók önmagukat tisztítják, így a felhasználónak vagy a szakembernek nincs dolga velük. A valóság ezzel szemben az, hogy a beltéri egységben található szűrők mechanikus szerkezetek: idővel porral és zsírral telítődnek, ezért ki kell őket mosni, illetve szükség esetén cserélni. Ugyanez igaz a hőcserélőre is, amelyet vegyszeres kezeléssel érdemes átöblíteni az egészség megóvása és a hatékonyság fenntartása érdekében. Általános javaslat, hogy a berendezést évente legalább egyszer, a nyári csúcsszezon előtt, illetve ha fűtésre is használjuk, ősszel is ellenőriztesse a tulajdonos. A legújabb modellek ún. fagyasztásos öntisztító funkciót kínálnak: a hőcserélőn képzett jégréteg magába zárja a szennyeződéseket, majd a gyors felolvasztás során a kondenzvízzel együtt eltávolítja azokat. Ez a megoldás két karbantartás között is hozzájárul a higiénikus működéshez. A kültéri egység szuffler lamelláin lerakódó por szintén csökkentheti a hőleadás hatásfokát; a rendszer így hosszabb ideig és nagyobb teljesítménnyel dolgozik, ami növeli a villamosenergia‑felhasználást, és végső soron a számlát.
5. tévhit: A légkondi veszélyes a kisállatokra
Számos gazdi tart attól, hogy a klímaberendezés káros a kedvencekre, az LG légkondicionálási szakértői szerint azonban, ha betartunk néhány alapszabályt, épp ellenkezőleg: a klíma a túlmelegedés elleni védelmet szolgálja. A kutyák és macskák testhőszabályozása eltér az emberi szervezetétől, izzadás helyett például lihegéssel hűtik magukat, ezért a tartós hőség komoly veszélyt, szélsőséges esetben hőgutát jelenthet számukra. A légkondicionálók ténylegesen hűtik a levegőt, míg a ventilátor csupán keringet; így a megfelelően beállított klíma segíti az optimális hőérzet biztosítását. A szabályok azonosak: a közvetlen hideg levegőtől óvjuk az állatot, és figyeljünk arra, hogy a kültéri‑beltéri hőkülönbség mérsékelt maradjon. A rendszeres szűrő‑ és hőcserélő‑tisztítás az állat egészsége miatt is fontos, mert a felhalmozódó gombaspórák és baktériumok a házi kedvencek légzőrendszerét is irritálhatják.
A klímaberendezések megfelelő beállítása és rendszeres karbantartása kulcsfontosságú. A tudatos üzemeltetéssel az energiafelhasználást is optimalizálhatjuk, ami hosszú távon a pénztárcát és a környezetet egyaránt kímél
.