A bankrendszer öt év alatt több száz milliárd forintos áldozatvállalásra hajlandó a végtörlesztés miatt, ha a kormánynak átadott javaslatról egy csomagban sikerül megállapodni – mondta Gyuris Dániel, a Bankszövetség alelnöke a keddi Bankszektor 2011. konferencián újságíróknak.
Az összeget újságírói kérdésre sem kívánta pontosítani Gyuris Dániel.
A csomag három elemet tartalmaz: a 90 napon túli törlesztési hátralékban lévő adósok kezelése, a fizetőképes adósok kezelése és a bankadó. A Bakszövetség alelnöke a megállapodás részének tekinti azt is, hogy a végtörlesztésre vonatkozó szabályok a következő két évben stabilak maradjanak, azaz ne változzanak.
Gyuris Dániel jelezte hogy a megállapodás kialakításában részt vesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is.
Előadásában az Otthonvédelmi Akcióterv végtörlesztési fejezetét szakmailag védhetetlennek nevezte a Bankszövetség alelnöke. Hozzátette azt is, hogy a GDP motorjai közül csak az export működik igazán, a fogyasztás és a hitelbővülés nem, ezért is súlyosbítja a helyzetet a végtörlesztés.
“Hiszek abban, hogy a végtörlesztés megoldására létrehozható egy működőképes megállapodás” – jelentette ki Gyuris Dániel. A Bankszövetség alelnöke szerint igen kedvező hatása lehet a pozitív adóslista létrejöttének, amely a Központi Hitelinformációs Rendszerben bekövetkezett novemberi szabályozóváltás eredménye. Ez várhatóan a hitelezés újraindulásában, a kockázati felárak csökkenésében, azaz alacsonyabb kamatokban jelenik meg – tette hozzá.
Az átlátható árazás, a kamatmaximumok jogszabályi megjelenését fontosnak nevezte Gyuris Dániel, de hozzátette azt is, hogy forinthitelek árazásában a bankszektor már eddig is alkalmazta a referencia kamatokhoz kötődő árazást. “Akkor lehet a devizahitel reális és versenyképes alternatívája a hosszabb távra felvett forint hitel, ha a január 1-e után igényelhető kamattámogatással együtt a kamat nem haladja meg a 10 százalékot” – fogalmazott a Bankszövetség alelnöke, aki az OTP Bank vezérigazgató-helyettesi funkcióját is betölti.
A megalakuló Nemzeti Eszközkezelő Társaság által felvásárlandó összesen 5 ezer ingatlan valószínűleg kevés lesz, ennek két, három, de inkább ötszörösére lesz szükség – jelezte Gyuris Dániel.
MTI
