Túlzás nélkül kijelenthető, hogy soha nem kellett még olyan sok nehéz kérdésre válaszolniuk a leendő építkezőknek, mint manapság, hiszen a modern építőipar bár rengeteg hasznos, tartós és komfortos megoldással szolgál az emberek számára, azonban elegendő csak egyetlen rossz választás, és egy életen át viselhetjük következményeit. Ilyen problematika többek között az építőanyag kérdése is, hiszen még a tervezés előtt el kell döntenünk, miből építsük fel a házunkat?
Amennyiben nem szeretnénk valamilyen könnyűszerkezetes megoldást választani, akkor alapvetően két út áll előttünk:
– dönthetünk a hagyományos tégla mellett;
– vagy választhatjuk a manapság egyre népszerűbb Ytong téglát is.
Bár ezeknek az építőanyagoknak is vannak már altípusai, azonban ha egyik vagy másik változat mellett sikerült lándzsát törnünk, akkor utána már leginkább csak a pénztárcánkra, illetve a józan eszünkre kell hallgatnunk. Sajnos azonban egyáltalán nem olyan egyszerű választani az egyes lehetőségek között, amit tovább nehezít, hogy hazánkban a vázkerámia téglák a legismertebbek és legelterjedtebbek, így még akkor is ezt vásárolják meg az emberek, ha egyébként sokkal jobban megérné a pórus- vagy gázbetonból álló Ytong mellett voksolni.
Mindez azért különösen nagy probléma, mert a két építőanyag között drasztikus különbségek vannak, méghozzá nemcsak az ár, hanem a tulajdonságok tekintetében is, ezáltal mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, melyeket elengedhetetlen mérlegelni a megfelelő döntéshez. Emiatt az alábbiakban ismertetjük mindkét építőanyag sajátosságait, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő döntést hozzunk építkezés előtt.
Hagyományos tégla
Az emberiség évtizedek óta alkalmazza a hagyományos téglát arra, hogy komfortos és tartós ingatlanokat építsen belőlük. A kérdéses építőanyag jelentős fejlődésen ment keresztül a múltban, így a korabeli tömör kistéglákat ma már lyukacsos, nagy hőtárolási képességgel és szigetelőértékkel rendelkező, vázkerámiából égetett megoldások váltották fel. Rengeteg típusuk ismert, egyesek az anyagösszetétel, mások a kialakítás tekintetében hoztak valami újdonságot, és bár helyes beépítés esetén valóban kiválóak tartószerkezetként és térelválasztóként is, azért nem árt ismerni hátrányaikat.
A klasszikus, tömör téglafalak esetében ugyanis nem volt probléma, ha letöredezett a blokkok sarka, a modern légkamerás megoldások azonban a hőszigetelési értékükből veszítenek ilyenkor, ráadásként pedig nagyon sérülékenyek, aminek jóvoltából egy építkezés során rengeteg hulladék keletkezik.
Fontos továbbá, hogy mindig nagy odafigyelést és szakértelmet igényel a modern kerámiatéglákkal való munka, könnyű nagyon elrontani egy belőle készült szerkezetet, de ha megfelelő kőművest találunk, akkor rengeteg előnyüket is élvezhetjük. Ilyen például, hogy természetes alapanyagokból készítik őket, aminek jóvoltából a páraáteresztő képességük kifejezetten jó, noha a manapság népszerű hőszigetelési trendekkel a legtöbb esetben rögtön tönkre is teszik ezt a pozitív tulajdonságot.
Nagyon lényeges megjegyezni a hagyományos tégla kapcsán, hogy legfeljebb két-háromszintes családi házak építésére alkalmas önmagában, ha ennél nagyobb épületek kialakításáról van szó, ott már erősített vasbeton szerkezeteknek kell biztosítani a teherhordást. Előnyei közé sorolhatjuk még, hogy belülről kifele nagyon jó szigeteléssel rendelkezik önmagában is – fordítottan a helyzet már nem ilyen jó –, mindemellett pedig egyáltalán nem éghető anyagból készül, ami a tűzvédelmi tényezők miatt egyáltalán nem hátrány.
Ytong tégla
Bár a svédeknél már majdnem egy évszázada ismerik az Ytong téglát, hazánkban még egészen ismeretlennek számít, noha itt is legalább 25 éve találkozhatunk vele az építőanyag-kereskedésekben. Bár rengeteg pozitív tulajdonsága van – pláne a hagyományos téglához mérten –, mégsem tudott nagyon elterjedni, pedig lényegesen könnyebb dolgozni vele, mint kerámiából készült társaival.
Alapból az Ytong tégla nagyon könnyű, rendkívül egyszerűen, veszteségek nélkül formázható és vágható, súlya ellenére pedig kimagasló teherbírással büszkélkedhet. Ez is természetes alapanyagokból áll, de a legnagyobb pozitívuma alighanem a hőszigetelésben keresendő, hiszen amennyiben ezt az építőanyagot választjuk, nincs szükség extra homlokzati hőszigetelésre. Ezzel rögtön kiküszöböltük a két téglatípus közti legnagyobb különbséget, avagy a vételár kérdését, hiszen az Ytong sokkal drágább a kerámiatéglánál, de hőszigetelés nélkül máris kiegyenlítődik ez a differencia.
Természetesen az Ytong sem tökéletes, ezáltal a hőtárolási képessége például rosszabb, mint a közönséges téglának, de vannak olyan építészeti megoldások, amivel ez javítható, így például jelentősen ellensúlyozhatjuk a helyzetet egy vasbeton födém alkalmazásával. A hangszigetelés tekintetében szintén gyengébb minőségű az Ytong, sőt a gyengébb szerkezetből fakadóan a képek, polcok és egyéb szerelékek rögzítése is nagyobb körültekintést, ezáltal méretesebb csavarokat és dübeleket igényel.
Hogy a mérleg pozitív oldalát is megtöltsük, ez a téglatípus nagyon könnyen darabolható, rendkívül precíz és pontos szerkezetek készíthetők belőle, miközben kevesebb hulladék keletkezik, és csekélyebb mennyiségű habarcsot kell használnunk az építéshez, mely szintén tovább csökkenti költségeinket. Ez igaz a vakolásra is, hiszen az Ytong felülete annyira egyenletes, hogy egy nagyon vékony vakolóréteg bőven elegendő lesz a fedéshez. Perdöntő továbbá, hogy stabil kristályszerkezetű anyagról beszélünk, tehát hiába éri nedvesség, nem salétromosodik, nem porlad el, nem károsodik, nagyon hamar kiszárad, ami egyáltalán nem elhanyagolható tényező.
Forrás | további praktikus lakberendezési ötletek, tippek
