Folytatható-e fenntartható, energiatakarékos életmód a városokban? Milyen lehetőségeink vannak, hogy környezetbarát módon csökkentsük a lakások energiafelhasználását?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Bár a cikk elsősorban lakásokra fókuszál, a tanácsok, javaslatok nagy része családi házakban is alkalmazható!
A családi házakkal szemben bizonyos szempontból nehezebb dolgunk van, amikor egy többlakásos társasházban lévő lakástulajdonosként energiahatékonyságra irányuló felújításra határozzuk el magunkat. Ezt a lépést azonban nem csak pénztárcánk, hanem egészségünk és a környezet védelmének érdekében is meg kell tennünk!
Energiaszükségletek csökkentése
A lakások energiaköltségének legjelentősebb tételét a fűtés képviseli, ezért a fűtés hatékonyságának növelésével és a hőveszteség csökkentésével lehet a legtöbb energiát megtakarítani… a teljes cikkhez kattintson a képre>>
FŰTÉSI ENERGIA
A megfelelő hőmérséklet betartása
„Egy pulcsi fel, 2 °C le” A helyiség hőmérsékletek csökkentése jelentős energia-megtakarítási potenciált jelent. Az ajánlott hőmérséklet betartásával, a komfortérzet csökkenése nélkül – egyes esetekben növelésével – érhető el energia megtakarítás. Minden 1 oC hőmérséklet-csökkentés révén 5% energia megtakarítást érhető el! Az energiatakarékosság lényeges eleme lehet a programozható helyiség termosztát. Ennek segítségével az épület fűtöttségét napszakok szerint változtathatjuk. Ma már léteznek olyan termosztátok, amelyeket felhívhatunk mobilunkról, tájékoztathatjuk hazaérkezésünk időpontjáról, a kívánt hőmérsékletről, és mire hazaérünk, a termosztát biztosítja a lakásban a bediktált hőmérséklet. Így távollétünk alatt nem fűtöttük feleslegesen a lakást.
Beépített GSM telefonnal rendelkező szoba termosztát
Ugyanígy érdemes este, lefekvéskor alacsonyabb hőmérsékletet beállítani (hűvösebb lakásban jobban is lehet aludni), majd beprogramozzuk, hogy reggel hétkor, mire felkelünk hány fokot szeretnénk ismét. Így éjszaka is elérhetünk néhány % energia-megtakarítást, de komfortérzetünk sem csökken. A ritkán használt helyiségeknek nem kell teljesen felfűtve lenniük. Viszont a nagyon hideg téli napokon ne állítsuk le teljesen a fűtést, mert akkor a szomszédos helyiségek sokkal több energiát igényelnek, és a lehűlt helyiségek újra felfűtése sem gazdaságos.
Fűtési rendszer
Lakásokban, az egyes kazántípusok közül a legtöbb esetben a gázkazán az egyetlen szóba jöhető megoldás. A gázkazánok közül mindenképpen a kondenzációs gázkazán ajánlott, amelynek a legjobb a hatásfoka, hiszen a kéményen át távozó füstgáz magas hőmérsékletét is hasznosítja. A kazánok kiválasztásánál lényeges szempont, hogy a kazán csak akkora teljesítményű legyen, amekkorát az épület vagy a lakás hőigénye megkíván. A tüzelőberendezések névleges teljesítményükhöz közeli paraméterek mellett működnek a legjobb energetikai hatásfokkal.
A hőleadás módja sem mindegy. Ugyanolyan hőmérséklet mellett melegebbnek érezzük a padló –és falfűtést a radiátoros fűtési rendszernél. A falfűtésnél a falfelület hőmérséklete közel azonos az emberi test hőmérsékletével, így a kellemes hőérzethez a helyiség levegő hőmérsékletének nem kell magasnak lennie (ellentétben a radiátoros fűtéssel). Ennek köszönhetően a szoba hőmérséklete 2-3 °C-kal is csökkenthető, ami önmagában kb. 15 % energia-megtakarítást eredményez. A sugárzó fűtés használatánál nem indul meg a helyiségekben a radiátoros fűtés esetén jól ismert légmozgás, csökken a porterhelés, ezáltal az allergikus terhelés is!
Radiátoros fűtésnél ügyelni kell arra, hogy a fűtőtestet ne takarja függöny, ami mögött a meleg az ablak felé áramlik. A redőnyök és a függönyök ugyanakkor hasznosak a hideg levegő és a huzat távoltartásában, csak ügyeljünk, hogy a függöny a radiátor mögé kerüljön, így csökkeni fog a helyiség fűtéséhez szükséges hő mennyisége, mert az ablak felületén keresztül kevesebb hő távozik.
Hőszigetelés
A legjobb eredményt a fűtési energia megtakarítása terén, az egész ház (illetve lakás) megfelelő hőszigetelésével érhetjük el.
A leghatékonyabb megoldás a teljes ház hőszigetelése, ehhez a lakóközösség összefogására van szükség! A ma használatos 5-8 cm-es hőszigetelési vastagságok azonban nem elégítik ki még a minimális követelményeket sem. Egy fenntartható, energiahatékony ház homlokzati hőszigetelése 12-15 cm-nél kezdődik!
Különböző természetes hőszigetelő anyagok
Díszesebb, tagozatokkal ellátott épületek esetében a külső, utólagos hőszigetelés nem járható út. Illetve gyakran előfordul, hogy a lakóközösség nem meggyőzhető a hőszigetelés szükségességéről, és így a lakás hőszigetelését önállóan kell megoldani. A homlokzaton kívülről ez szinte lehetetlen vállalkozás, hiszen emeleti lakás esetében beállványozni a házat, és elkészíteni a hőszigetelést nem lenne gazdaságos és racionális megoldás. A homlokzati hőszigetelés a belső oldalon nem kimondottan ajánlott, de egy lehetséges megoldást jelenthet. Ebben az esetben azt kell mérlegelni, hogy hány cm-t tudunk „elvesztegetni” a hőszigetelés számára. Az ajánlott vastagság 10-12 cm. Nagyon fontos a szigetelés lakás felöli oldalán párazáró fólia elhelyezése. Ennek hiányában a lakásból a falakon át távozó pára a hőszigetelésben éri el az ún. harmatpontot, amikor kicsapódik, és átnedvesíti a hőszigetelést. A párazáró fólia nem engedi, hogy a pára a szerkezetbe jusson. Belső hőszigetelésnél a kalcium-szilikát anyagú hőszigetelő tábla ajánlható. Az 1900-as évek táján a homlokzati falak jellemzően 55 cm vastagságúak voltak, míg a tűzfalak csupán 40 cm körüliek. A városi lakóépületek légudvarai általában 15 cm vastag falazattal készültek. Ezért jelentős fűtési energia-megtakarítás a tűzfalak és légudvarok utólagos hőszigetelésével érhető el.
Beépítetlen tetőtér alatt fekvő lakás esetében érdemes 15-20 cm vastagságú kőzetgyapot szigetelés lefektetni a lakás felett, hacsak nem közösségileg oldja meg a ház a teljes hőszigetelést. Lapos tető esetében sokkal nehezebb a kivitelezés, ahol a vízszigetelésre is gondolni kell. Ilyen esetben nem érdemes egyénileg nekifogni a szigetelésnek, hacsak nem belülről (amennyiben a belmagasság engedi), mint a homlokzati falak esetében, szintén ügyelve a pára kérdésre!
Nyílászárók
Nyílászáró cseréjénél érdemesebb fa nyílászárót választani, amely könnyen karbantartható, felújítható ellentétben a műanyag és alumínium nyílászárókkal. Törekedjünk arra, hogy az új nyílászáró „u” értéke legalább 1,1 W/m²K legyen. (Ne az üveg u értékét, hanem a teljes nyílászáróra vonatkozó u értéket kérdezzük!).
Sok esetben penészesedés szokott jelentkezni, amikor a lakást nem hőszigetelik, viszont új, tökéletesen záró nyílászárókat helyeznek el.
Az új nyílászárók teljes mértékben akadályozzák a pára távozását a lakásból, miközben a hőszigetelés hiányában a falak belső felülete hideg marad. A megnövekedett páratartalom a hideg falakon lecsapódik, a nedves felület pedig a penészgombák megjelenésének kedvez. Mit lehet tenni? A legjobb megoldás a nyílászáró cserével egy időben szigetelni a házat. Ha erre nincsen lehetőség, akkor gyakrabban kell szellőztetni, de ezzel az új nyílászárókkal megspórolt energiát (vagy akár a többszörösét) kiszellőztetjük a szabadba. Szellőztető rendszer kiépítése drága, és lakásoknál felesleges beruházás lenne. Megoldás jelent rés-szellőző beépítése a nyílászárókba. A résszellőző rendszerek légbevezető és légelvezető elemei a belső páratartalom folyamatos érzékelésével, zsaluk nyitásával és zárásával a lakás minden helyiségében, illetve teljes területén, automatikusan és külső segédenergia nélkül szabályozzák a beáramló friss levegő, valamint az elvezetésre kerülő szennyezett levegő mennyiségét, biztosítva ezzel a belső légtérben a mindenkori optimális légcserét és a páratartalmat, így elkerülhető a penészesedés.
Amennyiben az új, légtömör nyílászárók mögötti helyiségben nyílt égésterű (hagyományos) gázkészülék van, úgy az ablakok tömítése tilos és életveszélyes, mert ezek a készülékek a helyiség oxigénjét fogyasztják, és szükség van a filtráció révén bizonyos levegő utánpótlására. Gépi szellőztetés híján a régi épületekben a teljes légzárás több kárt okozhat, mint a vélt hőveszteség.
Bizonyos esetekben a nyílászárók cseréje helyett, érdemesebb a régiek felújításában gondolkodni. A hagyományos, történelmi nyílászárók cseréjével egyrészt pótolhatatlan értékek mennek tönkre, és temérdek szemét keletkezik, másrészt a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú lenne, hogy minden meglévő erőforrást maximálisan hasznosítsunk.
Régi nyílászárók esetében a réseken át távozó levegővel járó hőveszteségnek nagyobb jelentősége van, mint a rossz „u” értékű üvegezésből származó veszteségnek. Ezért fontos, hogy a régi ablakok esetében tömítsük az ütközéseket a nagy filtráció elkerülése érdekében. Az ablakok tömítésekor figyelembe kell venni, hogy mindig a belső tér felé kell jobban légzárónak lennie az ablakszerkezetnek, ugyanis a külső ablaküvegen az alacsony felületi hőmérséklet miatt nagyobb a páralecsapódás veszélye. A belső ablakszárnyat kell az ütközéseknél tömíteni, hogy a belső fűtött tér meleg párás levegője ne jusson a két ablak közé, ahol a benne lévő nedvesség lecsapódhat a külső hideg üvegen. A külső ütközést nem kell, sőt nem szabad filtráció ellen tömíteni.
A régi nyílászárók felületének kezelésénél a természetes lenolaj alapú festékek felhasználása a legkedvezőbb. Régebben is kétszeri forró lenolajos bekenéssel védték az ablakokat. A műanyag alapú festékek azért peregnek le, mert másképpen mozognak, mint a fa. Az ablakokon való alkalmazásuk ellenjavallt.
A régi ablakok esetében a lenolaj és az alsó eredeti (általában ólomtartalmú) festékréteg legtöbbször még tökéletesen tapad a fára. Ezt a réteget nem érdemes leszedni, csak a megöregedett későbbi fedőfestékeket. Ha a fa teljesen csupasz, akkor a „kiégett”, kiszáradt, de ép fafelületeket lenolajjal célszerű alapozni, majd megfelelő várakozás után lenolaj bázisú festékkel kezelni. Újraüvegezés esetén a kittet 1 hét száradási idő után, de 1 hónap eltelte előtt kell lefesteni, hogy ne repedezzen meg.
A hőszigetelő üvegtermékek fejlődésével lehetővé vált, hogy a hőszigetelő üvegezésre cseréljük ki a meglévő ablakok szárnyában lévő szimpla üveget. A nyílószárny üveghornyának mérete átlag 10–15 mm – ebbe be tud feküdni a legvékonyabb hőszigetelő üveg.
Használati melegvíz
Víztakarékosságra és használati melegvíz igényünk csökkentésére érdemes víztakarékos betétet szerelnünk a csapokba, zuhanyfejekbe. Használatukkal 50%-kal csökkenhető a vízfogyasztás.
Lehetőleg minél közelebb legyen a vízfelhasználás helye a kazánhoz, így rövidebb vízcsővel kevesebb hő vész el. A meleg vizes csöveket le kell szigetelni, hogy csökkentsük a hőveszteséget.
Miután első lépésben csökkentettük melegvíz igényünket, érdemes megfontolni napkollektoros rendszer kiépítésének lehetőségét, amit egyáltalán nem kell kizárni lakások esetében sem. A témában jártas szakember (www.energiatudatoshaz.hu) egy rövid helyszíni szemle alapján meg tudja mondani, hogy van-e lehetőség kollektorok alkalmazására.
ELEKTROMOS ENERGIA
Világítás
Az elektromos energia esetében is, első lépésben a felhasználás csökkentésére kell koncentrálni. Világítás esetében amennyire tudjuk, használjuk ki természetes fényt. A második legegyszerűbb tanács: „Kapcsold le, ha nem használod!” Mindemellett használjuk energiatakarékos égőket! A kompakt fénycsövek 75-80%-kal csökkentik a fogyasztást, és az élettartamuk is hosszabb (8-10-szeres).
Elektromos berendezések
Figyeljünk oda milyen besorolású berendezést vásárolunk, lehetőség szerint csak A+-os terméket válasszunk! A gépek „stand by” üzemmódját ne használjuk, kapcsoljuk ki őket éjszakára, ugyanis a kijelzők fényei is készenléti áramot fogyasztanak, ezzel nagyon sok energiát megtakaríthatunk. Ha televízió vásárlása mellett döntünk, inkább LCD TV-t vegyünk, mint plazma TV-t, az előbbi kevesebbet fogyaszt. Az elhasznált berendezéseket kezeljük veszélyes hulladékként, gondoskodjunk ártalmatlanításukról vagy újrahasznosításukról. A kereskedők ezeket kötelesek visszavenni.
ENERGIAMEGTAKARÍTÁS A KONYHÁBAN
Első körben érdemes alaposabban átvizsgálni edényeinket, fedőinket, hiszen ezek anyaga, minősége, formája is befolyásolja, hogy mennyi energiát használunk fel. Az ebéd készítésekor tanácsos jó hővezetésű anyagokból (öntöttvas, acél, zománcozott vas) készült edényekben főzni.
Az sem praktikus, ha az edény mérete nem illeszkedik a gázrózsa méretéhez. Ilyenkor ugyanis a fazék vagy lábos oldalán túlnyúló lángok sokkal több energiát használnak el, fölöslegesen. Ugyanilyen fontos a megfelelő méretű fedő is, amit ha egyáltalán nem teszünk az edény tetejére, akkor átlagosan háromszor tovább kell a tűzhely mellett várni arra, hogy elkészüljön az étel. Még kevesebb gáz vész kárba, ha a forrás után kis lángon főzünk tovább, mivel ugyanannyi idő alatt kevesebb energiát fogyasztunk. Ha van otthon kuktánk, használjuk minél gyakrabban! Ha a gyakran mellőzött edényben főzünk, az energiafelhasználás akár 40 százaléka, míg az időráfordítás 70 százaléka is megtakarítható. Az elkoszolódott gázégők, fűtőfelületek 10 százalékkal is ronthatják a tűzhelyek hatásfokát. Ha sűrűbben takarítjuk a sütőt és a gázrózsákat, és betartjuk a fenti szabályokat, évente 5-6 ezer forinttal kevesebbet fizethetünk a szolgáltatónak.
A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram részeként a zöldtárca decemberben pályázatot ír ki hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására, így fenntartható otthonunk most állami támogatással megvalósítható! További információ: www.energiatudatoshaz.hu
Kazinczy Gyöngyvér
Okl. építészmérnök
forrás: HUgbc
