Rendkívüli módon felpörgött a légkondicionáló berendezések magyarországi piaca, sok szerelő naptára már júniusig tele van, így nagyjából most van az utolsó pillanat arra, hogy aki a legmelegebbnek ígérkező nyári napok előtt klímát akar felszereltetni, megvegye a készüléket.
Cikkünkből kiderül, hogy
„Az év első négy hónapjában a tavalyi azonos időszakhoz képest legalább 25-30 százalékkal több klímaberendezés kelt el a magyar piacon, az LG eladásai pedig meg is duplázódtak” – mondja Nagy Sándor József, az LG hazai légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője. Szerinte ez a megugrás – ami a hazai iparágban akár rekordot is hozhat – annak köszönhető, hogy tudatosabbá váltak a vásárlók. Akik tavaly a kánikula beköszöntekor hoppon maradtak, azok idén előre gondolkodtak, és már az év első hónapjaiban megvásárolták a kiválasztott berendezéseket. Érezteti hatását a lakásépítések élénkülése is, de a szakember várakozásai szerint majd az év második felében, illetve jövőre kerülhetnek túlsúlyba azok a megrendelések, amelyeket az újépítésű lakóingatlanokba szánnak. A lakossági kereslet felpörgése oda vezetett, hogy sok klímaszerelőnél 1-2 hónapos várakozási idő alakult ki. Ez azt jelenti – hívja fel a figyelmet az LG szakértője –, hogy azok, akik még a legmelegebbnek ígérkező nyári napok előtt klímát akarnak felszereltetni, lényegében az utolsó pillanatban vannak.
Felhívta a figyelmet arra a 2015. augusztus 1. óta élő szabályra, amelynek értelmében a kereskedők csak annak adhatnak el új klímaberendezést, akik a megfelelő jogosítvánnyal rendelkező, a beszerelést elvállaló szakember pecséttel ellátott nyilatkozatát fel tudják mutatni. Ez azt jelenti, hogy – ahogyan a gázkazán beszerelését – ezt a munkát sem lehet a szomszéd sufnimesterre rábízni, a piac tisztulása viszont a legális szerelők nagyobb leterheltségét hozta. Miután Magyarországon a klímaszerelők egyaránt foglalkoznak lakossági és intézményi ügyfelekkel, a lakossági kereslet megugrása azt is eredményezte, hogy más építőipari projektek csúsznak meg.
Mire jó a mobilklíma?
„Egy nyaraló nappalijába, vagy egy lángossütőbe jó választás lehet a mobilklíma, de olyan helyiségbe, ahol aludni is akarunk, semmiképp sem való” – véli Nagy Sándor József. A mobilklímának két nagy hátránya van: zajos és energiapazarló. Egy ilyen készülék kétszer-háromszor zajosabb, mint egy split klíma beltéri egysége, hiszen itt a zajért felelős kompresszor is egy fedél alatt lakik velünk, így rontja az életminőséget. Energiahatékonynak sem mondható, hiszen egy split klímához hasonlítva ugyanakkora teljesítmény mellett legalább másfélszer annyi áramot fogyaszt. Ha ez nem elegendő ellenérv, gondoljunk csak arra a 15 cm átmérőjű nyílásra, amit az ablakra vagy a falra kell vágni ahhoz, hogy a mobilklíma működése közben termelődő meleg levegőt a szabadba vezessük.
Mekkora teljesítményű klímát válasszunk?
Ökölszabályként elmondható, hogy – amennyiben nem tetőtéri, vagy déli, délnyugati fekvésű, nagy ablakos lakásról van szó – 100 Watt/négyzetméter hűtőteljesítménnyel lehet számolni. Ez a hatékony üzemeltetéshez szükséges pontos számítást természetesen nem helyettesíti, így vásárlás előtt a beszerelést végző szakembernek mindenképp látnia kell a helyszínt. Újépítésű lakás esetén még jobb, ha a gépésztervező tudja elvégezni a helyiségenkénti hűtési igényhez szükséges számításokat a falazat és a szigetelés paramétereinek ismeretében. Ez nem ördöngös feladat, hiszen a fűtési teljesítményigényre amúgy is készül ilyen számítás.
Egy nagy beltéri egység elég több helyiségre is?
Van olyan szobánk, ahol nincs radiátor, vagy más fűtés? Hasonló a helyzet a klímánál is, azaz lehetőleg minden, hűteni kívánt helyiséget külön kell klimatizálni. Vannak olyan ritka és szerencsés esetek, ahol a beltéri egység át tudja fújni a hideget egy másik helyiségbe, de azzal számolni kell, hogy a készülék környezetében mindig hidegebb lesz.
Mono- vagy multisplit klíma?
Több helyiség hűtéséhez mindkét megoldás észszerű lehet. A teljes árat nagyban befolyásolja, hogy mekkora távolságra van egymástól a kültéri és a beltéri egység. Ha túl messze kerülnek egymástól, az nagyon megdobhatja a szerelés árát, így jobban járhatunk, ha egy dual split helyett két monosplit készüléket választunk. Az árak tekintetében nagyon meghatározó, hogy milyen kategóriás beltéri egységet választunk. Prémium kategóriás esetén nagyjából egy árban van a két monosplit és az egy dual split, míg az olcsóbbaknál akár 30 százalékkal is drágább lehet a dual split megoldás.
Olcsó húsnak híg a leve?
Nem összekeverendő az olcsó – például akcióban kínált –, de márkás gép a noname készülékekkel. Az előbbiek bátran ajánlhatók, míg az utóbbiaknál kockázatként, hátrányként jelentkezik a bizonytalan szervizháttér, az alkatrészellátottság (ez főként a garanciaidő lejárta után fontos), a rosszabb energiahatékonyság és a magasabb zajszint. Egy biztos, A+ energiahatékonysági kategória alatt nem érdemes készüléket választani.
Használt klímát lehet?
Ez a téma még egy autónál is nehéz kérdés, pedig vannak jó diagnosztikai eszközök, miközben a légkondiba nem látunk bele. Ha ismert a legfeljebb pár éves készülék előélete, megbízható helyről van, folyamatosan karbantartották és szakszerűen szerelték le, akkor jó és biztonságos megoldás lehet, minden más esetben hazardírozunk a pénzünkkel. Egy rossz klímáért tízezer forint is sok – hívja fel a figyelmet az LG szakértője.
Fűtésre is használható
Általában a monosplit klímákat -10 Celsius fokig használhatjuk fűtésre, de jó hatékonysággal csak 0 fokig. Ez azt jelenti, hogy ősszel és tavasszal jó kiegészítő fűtést jelentenek, illetve akkor is jól jön, ha táv- vagy házközponti fűtéses lakásunkban már kezdünk fázni, de a fűtési szezon előtt vagy után vagyunk. „Nekem otthon tíz éve van klímám, és ha jól belegondolok, legalább háromszor-négyszer több olyan alkalom volt, amikor fűtésre és nem hűtésre használtam a készüléket” – osztja meg tapasztalatait Nagy Sándor József.
A modern levegő-víz hőszivattyúk a nyári napokon a hűtést biztosítják, de télen is használhatókakár -20 fokos külső hőmérséklet mellett fűtésre, valamint a használati melegvizet is képesek előállítani. Tehát ezek a berendezések egy rendszerként 3 funkciót is el tudnak látni az év 365 napján: hűtés, fűtés és a használati melegvíz készítése – ráadásul mindezt egyéb hőtermelő berendezés alkalmazása nélkül.
Így használjuk egészségesen a klímát
Fontos szabály, hogy ne hűtsük túl a teret. A külső hőmérséklethez képest legfeljebb 8 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, ennyit visel el az átlagos emberi szervezet biztonságosan, gond nélkül. Ez azt jelenti, hogy 35 fokos hőségben a lakásban 26-27 foknál ne legyen hidegebb, de ennél hűvösebb napokon se menjünk 23 fok alá.
Kerüljük a direkt légáramot, ne ott tévézzünk, aludjunk, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk.
A vevők számára egyre fontosabbá válnak a beltéri egységbe épített szűrőrendszerek, amelyekkel egészségesebbé tehetjük otthonunk levegőjét, javíthatunk az életminőségünkön. A legjobb típusok nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de a kórokozó vírusokat, baktériumokat is. Ezeket a szűrőket természetesen tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani kell. Aki jót akar magának, ezen a garanciális idő lejárta után sem spórol, hiszen így érhető el a hatékony, energiatakarékos és biztonságos működés, valamint a hosszú élettartam.
LG klímák a szakértő ajánlásával
Nagy Sándor József a következő készülékeket ajánlja azoknak, akik LG légkondicionáló vásárlását fontolgatják:
LG Artcool
