A modern építészeti trendek és a szigorodó energetikai előírások egyre “légmentesebb” otthonokhoz vezettek. Míg a kiváló hőszigetelés és a háromrétegű üvegezés segít alacsonyan tartani a rezsit, egy nem várt problémát is szültek: az épületek természetes szellőzése megszűnt. Maradt hát a klasszikus módszer: az ablaknyitás. De ki akarja az utcát fűteni? Itt jön a képbe a hővisszanyerős szellőztetés, amely úgy biztosít folyamatos friss levegőt, hogy közben a belső hőt bent tartja.
A modern építészeti trendek és a szigorodó energetikai előírások egyre “légmentesebb” otthonokhoz vezettek. Míg a kiváló hőszigetelés és a háromrétegű üvegezés segít alacsonyan tartani a rezsit, egy nem várt problémát is szültek: az épületek természetes szellőzése megszűnt. Maradt hát a klasszikus módszer: az ablaknyitás. De ki akarja az utcát fűteni? Itt jön a képbe a hővisszanyerős szellőztetés, amely úgy biztosít folyamatos friss levegőt, hogy közben a belső hőt bent tartja.
Mi az a hővisszanyerős szellőztetés?
A hővisszanyerős szellőztető rendszer egy olyan gépészeti megoldás, amely két ellentétes irányú légáramot mozgat egyszerre:
- Elszívott levegő: A lakás elhasznált, párás, magas CO2-tartalmú levegőjét (általában a konyhából, fürdőből és WC-ből) vezeti ki a szabadba.
- Befújt levegő: A kintről érkező friss, oxigéndús levegőt juttatja be a tartózkodási helyiségekbe (nappali, hálószobák).
A rendszer lelke a hőcserélő egység: itt a távozó meleg levegő átadja energiája nagy részét a beáramló hideg levegőnek, anélkül, hogy keveredne vele.
Hogyan működik a folyamat lépésről lépésre?
A működési elv egyszerű fizikai törvényszerűségeken alapul, de a megvalósítás precíz mérnöki munkát igényel.
1. Befúvás és elszívás
A rendszer ventilátorai folyamatosan dolgoznak. Az elszívási pontokon keresztül a gép “kiszívja” a szennyezett levegőt. Ezzel párhuzamosan a kültérből friss levegőt szív be.
2. Szűrés
Mielőtt a kinti levegő bejutna a lakótérbe, különböző finomságú szűrőkön halad át. Ez az egyik legnagyobb előnye a hagyományos ablaknyitással szemben: a rendszer kiszűri a port, a pollent és a szmog jelentős részét.
3. A hőcsere folyamata
A két légáram a hőcserélőben találkozik. A modern, ellenáramú hőcserélőkben a lemezek hatalmas felületen érintkeznek egymással. A távozó, mondjuk 22°C-os levegő felmelegíti a bejövő, akár -5°C-os levegőt anélkül, hogy a szagok vagy a szén-dioxid átjutna. Az eredmény? A befújt levegő már 18-20°C-osan érkezik a szobába, jelentősen tehermentesítve ezzel a fűtési rendszert.
4. Légelosztás
A már felmelegített és megtisztított levegő egy csőhálózaton keresztül jut el a lakószobákba, amiket diszkrét befúvó szelepeken keresztül, huzatmentesen tölt meg.
A hővisszanyerős rendszerek előnyei
Miért érdemes befektetni egy ilyen rendszerbe? Nézzük a legfontosabb érveket:
Energiamegtakarítás
A fűtési energia akár 25-30%-a is megtakarítható, mivel nem az ablakon engedjük ki a meleget.
Folyamatos friss levegő
Nincs többé “elhasznált” levegő reggelre a hálószobában, a CO2 szint mindig az optimális szint alatt marad.
Páramentesítés és penészgátlás
A rendszer folyamatosan kivezeti a párát, így megszűnik a vizesedés és a penészgomba megjelenésének esélye.
Allergiamentes környezet
A beépített szűrők megállítják a pollent, ami az allergiások számára valódi megváltást jelent.
Zajvédelem
Nem kell kinyitni az ablakot, így a kinti zajok (forgalom, kutyaugatás) kint is maradnak.
Nyáron is működik a hővisszanyerés?
A válasz: csak ha szükséges. A modern gépek rendelkeznek úgynevezett bypass funkcióval. Nyári éjszakákon, amikor kint hűvösebb van, mint bent, a gép automatikusan eltereli a levegőt a hőcserélő mellett. Így a hűvös éjszakai levegő közvetlenül bejut a lakásba, segítve az épület passzív hűtését.
Telepítési és tervezési szempontok
A hővisszanyerős szellőztetés kiépítése egy családi házban alapos tervezést igényel.
- Méretezés: Fontos meghatározni, hány köbméter levegőre van szükség óránként a lakók száma és a helyiségek mérete alapján.
- Csőhálózat: A csöveket jellemzően vagy az aljzatbetonba, vagy az álmennyezetbe rejtik. Fontos a hangszigetelés és a tisztíthatóság.
- Karbantartás: A tulajdonos feladata a szűrők rendszeres, általában 3-6 havonta (de legalább évente) történő cseréje. Ez pár perces feladat, de elengedhetetlen a higiénikus működéshez.
Fontos: A szellőztető rendszer nem klíma! Bár nyáron segít a hűvösebb levegő behozatalában, a hűtési teljesítménye nem váltja ki a légkondicionálót vagy a felülethűtést. Ugyanakkor a kettő együtt (szellőztetés + hűtés) biztosítja a legmagasabb komfortfokozatot.
Régi épületbe is szerelhető szellőztetés?
Igen. Bár a szellőztető rendszer a generálkivitelezés során térül meg leginkább, már meglévő, régi házakba is beszerelhető.
Ebben az esetben a decentralizált szellőztető rendszer lesz a megoldás, mivel nem igényel bonyolult, falak mögé rejtett légcsatorna-hálózatot. Ezt a megoldást kifejezetten olyan épületekhez fejlesztették ki, ahol a szerkezeti adottságok már nem teszik lehetővé a központi gép elhelyezését és a csövezést.
Minden egység önállóan működik, és közvetlenül a külső falon keresztül végzi a légcserét. A telepítéshez csupán egy megfelelő átmérőjű furatra van szükség a homlokzati falon, illetve elektromos tápellátásra.
Hővisszanyerős szellőztetés a kevesebb rezsiért
A hővisszanyerős szellőztetés ma már nem luxus, hanem a modern, energiatudatos építkezés alapköve. Megvédi az épület szerkezetét a penésztől, a lakók egészségét a portól és a CO2-től, és nem utolsósorban jelentősen csökkenti a fűtési költségeket.
Ha most építkezel, vagy teljes körű felújításon gondolkodsz, a gépészeti tervezésnél az elsők között érdemes számolni ezzel a technológiával. Hosszú távon a befektetés nemcsak a rezsiszámlákban, hanem az életminőség javulásában is bőven megtérül.
Partner / Támogatott cikk
