Ha infrafűtéssel rendelkezik vagy infrafűtést szeretnénk beépíteni a lakásba, nem árt, ha megismerjük a technológiánk működését, viselkedését, előnyeit és hátrányait.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Honnan jön a meleg?
Anno fizika órán beszéltek a tanárok valami olyasmiről, hogy a sugárzás többféle tartományra oszlik szét.
Az infravörös sugárzás a látható fény “alatt” kezdődik. Ez a sugárzás tehát az emberi szem számára láthatatlan, viszont a bőrünk érzékeli a melegét. Ez olyan érzés, mint amikor kimegyünk a téli hidegbe pl korcsolyázni, de a Nap süt le ránk és adja a meleget. Ezért van az, hogy egy hegycsúcson síelés közben egy ember egy szál pólóban is elvan.
Vagy jusson eszünkbe egy olyan szituáció, amikor egy üvegházban kertészkedünk és közben tűz a Nap. Nagyon felmelegszik a levegő, már-már szinte éget.
Ezek a példák bemutatják, hogy az infravörös sugárzásnak milyen hatása van. Amit ér, azokat a dolgokat felmelegíti.
Mi az infravörös sugárzásnak csak egy bizonyos tartományát használjuk fűtésre. A többi tartományt hasznosítják pl. a telekommunikációban, optikai kommunikációban, felhasználják önirányítású rakéták esetén, illetve a hőérzékelők is az egyik ilyen tartományon működnek. Az infravörös sugárzás legtávolabbi tartománya használható fel fűtés esetén.
Amire használjuk
Az Infrapanelek is ezzel a technológiával működnek.
Az infrafólia ugyanúgy infravörös sugarakat bocsát ki. Különböző szélességekben kapható a fűtőfilm, és ezek különböző teljesítményben érhetők el. Az, hogy milyen teljesítményű fóliát rakunk le, attól függ, hogy mekkora az épületünk energiavesztesége. Ha jobban szökik a meleg, nagyobb teljesítményű filmet kell lehelyezni, ha viszont a szigetelésünk minden igényt kielégít – mint egy passzív ház esetében – akkor elég a kisebb teljesítmény. Vannak olyan fűtőfóliák, amelyek rendelkeznek önszabályozó tulajdonsággal, így változtatni tudják a leadott energia mennyiségét.
Korokon át
A fűtőfólia technológiáját nem újkeletű dolog. Többféle generáció is létezik belőle. Vegyük ezeket sorra.
Az első generációs fóliáknak sok hátránya van. Könnyen kisül a fólia széle, ezéltal lehetetlenné téve a működést, illetve ha ez nem következik be, akkor is csak azokon a helyeken volt lefektethető, ahol nem pakoltak rá bútort, ugyanis a bútorok ellehetetlenítették a szellőzést, így tönkretéve a fóliát, ugyanis a fólia túlhevült.
A második generációs fóliáknál már nem állt fönn annak a veszélye, hogy a filmek közti fémek kisülést generálnak, így a fólia sokáig tudott hiba nélkül üzemelni. Viszont a bútorozás problémája továbbra is fennállt.
A harmadik generációs fóliák nagyon korszerűek és hibátlanul üzemelnek. Gyorsabban eléri a maximális teljesítményét, mint korábbi változataik, hamarabb érezhetjük az általa generált meleget, illetve ezek a fóliák már intelligensek, ugyanis érzékelik a rajtuk lévő bútorokat és a testeket, és ezeken a helyeken önállóan lecsökkentik a teljesítményt, így a lefedett helyeken nem melegszenek túl és nem mennek tönkre. A harmadik generációs filmek ezáltal igen biztonságosakká váltak, a korábbi verziókkal ellentétben.
Néhányan összekeverik a fűtőfilmet a fűtőfóliával. Vannak olyan fűtési rendszerek, amelyek vékony, film kialakításúak, de nem állítanak elő sugárzó hőt, hanem egyszerű hőátadással működnek.
Figyeljünk arra, mivel burkoljuk le infra fűtésünket. Vannak olyan anyagok, amelyek visszaverik a hőt. Ilyen anyagokat ne tegyünk a fűtőfóliánkra, ugyanis nem fogja átengedni a sugarakat a helységünkbe, így nem fogjuk érezni, hogy fűtve van a szobánk (pl aluminium). Viszont burkolhatunk betonnal, kerámiával, fával, szőnyeggel, téglával, márvánnyal, stb…
Ha további információkat szeretne az infrafűtés technológiájáról – ajánlatunk: jobbfolia.hu
