Minden évben felbolydul a bérelhető lakások piaca, hiszen sok olyan felsőoktatási hallgatónak kell gondoskodnia a lakhatásáról, aki különböző okok miatt nem jogosult kollégiumi elhelyezésre. A sikeres “albérletvadászathoz” kaphattok ötleteket, tanácsokat az alábbiakban.
„Az első és legfontosabb az, hogy a lehető legrészletesebb, mindkét fél érdekeit védő szerződés szülessen a bérbeadó és a bérlő között, amely lehetőleg az összes, esetlegesen előforduló probléma és vitás kérdés esetére megfelelő iránymutatást ad.” – tanácsolja Fodor Gabriella, a Cordia által felépített új lakások bérbeadásával és berendezésével foglalkozó Cordia Property Management vezetője.
Mivel nagy a kereslet a reális áron elérhető, jó helyen lévő kiadó otthonok iránt, a leendő bérlőnek arról kell meggyőznie a tulajdonost, hogy pontosan fizető, „jó gazdája” lesz a lakásnak. Sok tulajdonos azért keres női bérlőt, mert azt feltételezik, hogy ők rendszeretőbbek, szolidabbak. A férfiak számára az lehet ebből a tanulság, hogy jó pontokat szerezhetnek a bérbeadónál, ha hangsúlyozzák, hogy rendszeresen takarítanak, nem zavarják házibulikkal a szomszédokat. „A tulajdonos szemszögéből nézve jó jel, ha az érdeklődő elmondja, honnan kap anyagi segítséget, mit dolgozik a tanulás mellett, illetve rákérdez a lakhatással együtt járó szabályokra és érdeklik a részletek: hová kell levinni a szemetet, hogyan kell fizetni a közös költséget, hogyan működik a mosógép, stb.” – mondja a szakértő.
Nem kevésbé fontos, hogy bérlő meggyőződjön arról, hogy a kiszemelt lakást valóban a tulajdonos vagy annak tényleges megbízottja adja ki. Érdemes tehát az interneten lekérni a lakás tulajdoni lapját, a megbízottat pedig arra kérni, hogy igazolja, jogosan jár el a bérbeadás során a tulajdonost képviselve. Most különösen aktuális, hogy a bérlő tisztában legyen azzal, hogy milyen fűtés van a lakásban, a fűtőberendezések milyen állapotban vannak és milyen – számlákkal alátámasztott – fűtésköltségre számíthat.
Bármit megtehet a tulajdonos?
A bérlők örök félelme, hogy a tulajdonos bármikor kirakhatja, mert eladja a lakást, vagy ő maga költözne be. E kellemetlen helyzet ellen véd, ha a szerződésben egyrészt a felek észszerű felmondási időt rögzítenek, ha pedig a tulajdonos a határozott idejű szerződést idő előtt mondaná fel, a kaució kétszeresét fizeti vissza kárpótlásként a bérlőnek.
Célszerű megállapodni abban is, hogy a tulajdonos vagy bérbeadó évi 2, de legfeljebb 4 alkalommal ellenőrzi személyesen is az ingatlan állapotát. Fontos, hogy a tulajdonos a bérlő távollétében és tudta nélkül nem mehet be a lakásba, hacsak nincs szó vészhelyzetről, rendkívüli káreseményről, vagy arról, hogy a bérlő nem fizeti a bérleti díjat és meg kell arról győződni, hogy egyáltalán ott lakik-e még.
Mire jó a kaució?
Mindkét fél érdeke, hogy a beköltözéskor vegyünk fel tételes leltárt a lakás berendezési tárgyairól és rögzítsük azok állapotát is, akár fotókkal dokumentálva, és ugyanezt tegyük meg a kiköltözéskor is. Ha a berendezés vagy az ingatlan állapotában jelentős romlás következik be, a kár megtérítésére a tulajdonos igénybe veheti a kauciót.
A kaució intézménye a tulajdonost védi, így nem jó ötlet beleszámítani az utolsó hónapok lakbérébe, vagyis a szerződés végén lelakhatóvá tenni. „Nem fair a kauciót felhasználni a normál, természetes elhasználódásból fakadó karbantartások fedezetére. Ha tehát kiköltözéskor minden rendben van, a tulajdonos nem tarthatja meg mondvacsinált okokkal a kauciót, az visszajár a bérlőnek.”
Hogyan fizessük a rezsiszámlákat?
Számos vita megelőzhető azzal, ha a közműveket nem íratják át a felek a bérlő nevére. Ha ugyanis minden a tulajdonos nevén marad, szükség esetén bármikor eljárhat, ügyet intézhet és informálódhat a szolgáltatónál. A rezsiszámlák befizetését a tulajdonos intézze, a fogyasztás ellenértékét pedig a számla ellenében kérje el a bérlőtől. Az is jó módszer lehet, ha a bérlő havi átalányt fizet és a különbözetet évente elszámolja a bérbeadóval.
Az internet-, televízió- és telefon-előfizetést ugyanakkor a bérlő nevére érdemes kötni úgy, hogy a szerződésben kikötjük, hogy a kauciót akkor kapja vissza, ha bemutatja a szolgáltatás lemondását igazoló dokumentumot. E megoldásra azért van szükség, mert ha egy adott lakcímen már két-három nemfizető ügyféllel járt pórul a szolgáltató, a jövőben nem fog arra a lakásra új szerződést kötni.
Ki intézze a javításokat?
A szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a javíttatásról pl. 10 napon belül kell gondoskodnia a bérbeadónak, lakhatást gátló tényező esetén – azaz ha a lakásban nincs víz vagy fűtés – pedig 3 napon belül. Ha utóbbi probléma ennél huzamosabb időn át fennáll, az a bérlő részéről azonnali felmondásra adhat okot, ebben az esetben pedig – ha a szerződésben előre rögzítették a felek – a kaució kétszerese jár vissza. „A Cordia által menedzselt lakások esetében a hibabejelentéstől számított 24 órán belül kiérkeznek a helyszínre a szakemberek és elindítják a javítás folyamatát” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
forrás: Cordia | további cikkek ingatlan témában
