Valószínűleg nem mindenki van tisztában az összes kacifántos, gyakran idegen eredetű ingatlanos kifejezéssel, a hirdetéseket böngészve vagy éppen ingatlan hirdetést fogalmazva ezek között könnyű elveszni. Hazánkban sok hirdető és időnként néhány ingatlanos is tévesen használja a kifejezéseket, a sikeres lakás-, házvásárláshoz vagy eladáshoz elengedhetetlen, hogy megértsük a hirdetéseket – ezt a fogalomszótárt átolvasva reméljük könnyebb lesz.
1
Garzon
Kis alapterületű, legfeljebb 40 négyzetméteres, fél- vagy egyszobás lakás, sokszor (agg)legénylakás. Általában a fürdő, a WC és a konyha külön helyiség, elválasztva a szobától. A fiatalok körében különösen népszerű.
2
Stúdiólakás
Divatos kifejezés, amit tévesen a garzonlakás szinonimájaként használnak. A stúdiólakás sajátossága, hogy egylégterű. A konyha, előszoba, hálószoba nincs leválasztva egymástól, sőt, olyan esetek is előfordulnak, hogy a fürdőszoba sincs fix falakkal elkülönítve. Amerika egyes részein az L alakú, de szintén egylégterű modellek terjedtek el. A stúdiólakás – ellentétben a garzonnal – nem feltétlen kis alapterületű, találkozhatunk akár 80 négyzetméteres kivitelezéssel is, bár ezek ritkák.
3
Szuterén, szuterénlakás
Jelentése: alagsor- vagy pincelakás. A szuterénszintet a szecessziós villák egykori cselédlakásai foglalták el. A helyiség padlója a talajszint alatt van, ezt a talaj domborzati egyenetlensége is okozhatja. Nem egy teljes emelet szintjével van lejjebb, de így is normál méretű ablakokkal rendelkezik.
Szuterénlakásnak azokat a lakásokat nevezzük, melyek padlójának egésze a talaj szintje alatt van. Hátrányuk, hogy ezek az otthonok gyakran vizesednek és penészedésre hajlamosak, a szellőztetés pedig az utca pora miatt nehézkes.
Előnyük, hogy az ingatlanpiacon 30-50%-kal olcsóbban megvásárolhatóak, mint hasonló tulajdonságokkal rendelkező nem szuterén változataik, és a talaj védelme miatt a fűtés nagyon költséghatékony. Fontos, hogy rákérdezz a vásárlás előtt, hogy ezek a típusú lakások a tulajdoni lapon lakásként vannak-e feltüntetve, mert ha nem, a lakás hitelképessége jelentősen megváltozik.
4
Manzárdlakás
A kifejezés jelentése: törött tető. Egy Mansart nevű francia építészről és unokaöccséről nevezték el ezt a fajta tetőtér-beépítést, mert ők terjesztették el, de már 100 évvel korábban kitalálták. A manzárd egy tört síkú nyeregtetőfajta, ami fölfelé 45 foknál nagyobb, általában 70-80 fokos dőlésszöggel kezdődik, majd egy lapos, 10-20 százalékos dőlésben végződik. Ez a speciális tetőkialakítás biztosítja a tetőtér lakásként való kihasználását, mert ennek a módszernek köszönhetően a teljes tetőtéri alapterület hasznosítható.
Sajnos napjainkban minden tetőtéri lakásra elkezdték ezt a kifejezést tévesen használni, a követelmények teljesülése nélkül. Ennek a lakásnak az ablakai rendszerint kiugróak. A 45 foknál meredekebb tető – ami ebben az esetben teljesül – beleszámít a homlokzatmagasságba, így ha építkezel, erre figyelned kel!
5
Penthouse
Manapság hazánkban erős fogalomzavar jellemzi a penthouse szót, ezt a kifejezést ingatlanosoktól is sokszor lehet helytelenül hallani. Itthon nagyon kevés valódi penthouse lakás található, penthouse jellegűből azonban már szélesebb a választék. A penthouse kifejezés összefonódott a luxus kategóriával, és nem véletlenül.
Az alábbi követelményeknek meg kell felelnie egy penthouse lakásnak:
A penta görögül ötöt jelent, innen ered a kifejezés, így az egyik legfontosabb kritériuma a penthouse lakásoknak, hogy minimum 4 emelet kell, hogy alattuk legyen.
Mindig a legfelső emeleten találhatóak.
Nagy (min. 100 négyzetméteres) alapterületű, gyakran a klasszikus családi házak beosztásához hasonlít ezeknek az ingatlanoknak a beosztása is.
A lakáshoz tartozó terasz minimum a lakás felével, de inkább a lakás méretével megegyező méretű, és ideális esetben egybefüggő a lakással. Külföldön nem ritkaság akár a lakás méretéhez képest dupla akkora terasszal építeni ezeket az ingatlanokat.
Legalább három égtáj felé nyitott, panorámás megvalósítás jellemzi. Itthon ebből gyakran csak két irány teljesül.
Nem elvárás, de szinte mindig teljesülő feltételek:
A terasz sok esetben medencét vagy tetőkertet is tartalmaz.
A lift arra az emeletre csak speciális kártyával vagy kóddal megy fel, és gyakran egyből a lakásba léphetünk a liftfülkéből.
Ezek az ingatlanok jellemzően nagy belmagasságúak.
6
Loft vagy loftlakás
Az Egyesült Államokból lehet ismerős a kifejezés, pedig Angliából indult, előfutárának pedig a párizsi padláslakásokat tekinthetjük. Üzemcsarnokok, gyárépületek és raktárak funkcióváltásáról van szó, ugyanis az ezekből kialakított lakások a loftok. Leggyakrabban emeletmagas ablakok szegélyezik, ráadásul kezdetben rendkívül olcsók voltak ezek az ingatlanok, így a szegény művészek kedvelt otthonaivá és műtermeivé váltak.
Manapság már a luxuskategóriát képviselik, és nagyon divatosak hatalmas méreteik és belmagasságuk miatt. A belmagasság minimum 3 méteres, de inkább 5-6, ami a téli fűtésköltségeket nagymértékben megnöveli. Hatalmas egybefüggő terek jellemzik, általában 120 négyzetmétertől indulnak, de több száz négyzetméterig terjedhetnek. Minimalista, indusztriális stílusú lakások, ahol a nyers, kezeletlen betonoszlopok és szabadon futó csőrendszerek teszik sajátossá a hangulatot. Budapesten több kerületben is találkozhatunk ilyen lakásokkal, de ezeknek csak egy része eredeti, a többi új építésű, az erre a fajtára jellemző vonások meghagyásával.
7
Zártkerti ingatlan
Az ingatlan-nyilvántartásban két kategória létezik: a belterületi és a külterületi. 1987. szeptember 1. napjától a “zártkert” minősítés megszűnt, ennek ellenére sok tulajdoni lapon még mindig szerepel, és a köznyelvben is előszeretettel használják ezt a kifejezést. Zártkerthez tartoztak a településhez tartozó szőlők, gyümölcsösök, pincék, zártkerti gazdasági és pihenő célú épületek. Jelenleg ezek mind a külterületi osztály részei.
A zártkerti ingatlanok tulajdonosai 2017. december 31-ig bezárólag kérhetik a földhivataltól a területük “művelés alól kivett területként” való nyilvántartását.
A zártkerti ingatlanok gyakran a lakott területek közvetlen közelében találhatóak és még a településhez tartoznak. A belterületi ingatlanok esetében az önkormányzatnak ki kell építeni az infrastruktúrát, úthálózatot, közműveket, szemétszállítást, míg a külterületi részeken ezeknek a feladatoknak az ellátása sokkal rugalmasabb, ami a mindennapi életvitelt ezeken a területeken nagyban megnehezíti.
A beépíthetőség erősen korlátozott, gyakran csak 3%. Az ilyen típusú területek adásvétele nagy körültekintést igényel, a hitelfelvétel és a CSOK is csak bizonyos esetekben járhat hozzá, az áruk viszont jelentősen kedvezőbb a belterületi részekhez képest.
8
Kertkapcsolat
Kertkapcsolat előfordulhat társasházak földszinti lakásainál, ahol kis kerítéssel, vagy csak dísznövényekkel választhatnak el kerteket, saját kis udvart. A sorházi kertkapcsolatnál a kertek, udvarok általában keskenyek, de ugyanolyan szélesek, mint maga a ház, amihez tartoznak.
9
Banki ingatlan
A banknak a hitelt visszafizetni nem tudó, fizetésképtelen emberek lakásait egy idő után a bank elárverezteti. Ilyenkor a legtöbb esetben a bank számára csak az a fontos, hogy a tartozás összege befolyjon, nem törekszik a legmagasabb piaci áron való eladásra, ezért van az, hogy ezeket a lakásokat sokszor olcsóbban lehet megvásárolni, mint a nem banki ingatlanokat. Több árverési és végrehajtási internetes oldalon lehet tájékozódni és licitálni ezekre az ingatlanokra.
Ha ilyen ingatlanban gondolkodsz, számíts rá, hogy nem tekintheted meg, sok esetben csak egy értékbecslő véleményét és az utca nevét kapod meg, esetleg néhány fényképet láthatsz a lakás tényleges megvásárlása előtt. A beköltözés is nehézségekbe ütközhet, mert előfordul, hogy még lakják az ingatlant az árverezés időpontjában, mivel a korábbi tulajdonosok nem tudnak hová menni.
Mennyire komfortos egy lakás?
A komfortfokozatoknak törvény által meghatározott szintjei vannak: komfort nélküli, félkomfortos, komfortos, összkomfortos. Nézzük, melyikről mit érdemes tudni!
10
Komfort nélküli
Az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de az alábbiakkal rendelkezik:
legalább egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószoba,
főzőhelyiség vagy 4 négyzetméteres, főzést lehetővé tevő lakótér
lakáson kívüli WC
egyedi fűtés
vízvételi lehetőség
11
Félkomfortos
Ha a komfortos lakás feltételeinek nem felel meg maradéktalanul, de az alábbiaknak igen:
12 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel rendelkezik
fürdőhelyiség vagy WC biztosított
közművesített, legalább villany- és melegvíz-ellátás van
fűtése egyedi
12
Komfortos
Feltételei megegyeznek az összkomfortos lakáséval, kivéve a fűtés módja, ami itt egyedi.
13
Összkomfortos
legalább 12 négyzetméteres alapterületű lakószobával, fürdőszobával, WC-vel és konyhával (vagy legalább 4 négyzetméteres, főzést lehetővé tevő lakótérrel) rendelkezik
melegvíz-ellátás adott
közművesítettség biztosított
központos fűtésmód
14
Dupla komfort
A dupla komfort fogalmát a jog nem ismeri, ez az összkomfortos kategóriába tartozik, de az ingatlanhirdetésekben gyakran találkozhatunk vele. A dupla komfort a 2 vagy több fürdőhelyiséggel és/vagy több WC-vel rendelkező lakásokra használatos kifejezés.
15
Luxus komfort
A luxus komfort fogalma szintén a jogban el nem ismert kategória. Gyakran minden szobához külön fürdőszobát és/vagy WC-t jelöl. Már a portaszolgálatot, klímát és a biztonsági rendszer meglétét is takarhatja, de ebben az esetben nem beszélhetünk egységes fogalomról.
16
Szükséglakás
Jogilag nem tartozik a lakások közé és ez nem egy komfortfokozat, de a jogszabály itt tér ki rá. Az olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (amelyben legalább egy helyiségnek)
alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja
külső határolófala legalább 12 centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült, ezzel egyenértékű fal
ablaka vagy üvegezett ajtaja van
fűthető
WC használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított
(a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény)
Szobák és egyéb helyiségek
17
Belmagasság
A padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság
18
Félszoba
Egy ideje már a félszoba fogalma sem használatos.
“Lakószoba, melynek hasznos alapterülete legalább 8 négyzetméter.
A 253/1997 Kormányrendelet értelmében, valamint az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) 2008.09.08-i módosításával 8 négyzetméterre növekedett az építhető lakószoba minimális alapterülete. Továbbá nem különböztetünk már meg félszobát és szobát, hanem mindkettőre a lakószoba elnevezés használatos. A régi szabály szerint a félszoba olyan szoba, aminek területe 6-12 négyzetméter.”
19
Hall
Egy olyan ablaktalan helyiség, ahonnan ajtók nyílnak a többi szobába. A nagykönyv szerint legalább 8-10 négyzetméteres kell, hogy legyen, de a valóságban a panellakásokban ritkán érik el ezt a méretet. Mindenképpen egy olyan közlekedő, ami hasznosítható. Nem keverendő össze az előszobával, de legtöbbször az előszoba a hallba vezet. Leggyakrabban étkezőt, amerikai konyhás nappalit vagy gardróbot alakítanak ki belőle.
20
Alkóv
Egy kisebb, ablaktalan helyiség vagy fülke, ami egy átboltozott nyíláson kapcsolódik egy nagyobb helyiséghez. Eredetileg dolgozószobát vagy könyvtárszobát takart, de a legtöbb esetben hálószobaként funkciónál.
21
Loggia (ejtsd: loddzsa)
A hagyományos erkélytől annyiban tér el, hogy nem lóg ki az épület síkjából, illetve felülről és két oldalról zárt. Könnyen beépíthető erkélyfajta, de a beépítés ténye nem követelmény a loggiánál.
22
Franciaerkély, franciaablak
Megtévesztő kifejezés, mert a valóságban nincs erkély. Egy korláttal ellátott teraszajtót jelöl ez a fogalom. A homlokzat síkjából néha egy keskeny szegély kilóg, de igazi kilépésre nem szolgál. Kihasználási lehetőségei korlátozottak, elsősorban a szellőztetést és a fény beengedését könnyíti meg, balkonvirágokkal díszíthető. Télen egy üveg üdítő, nyáron egy adag kovászos uborka tárolására vagy teregető kiakasztására szokták leginkább használni. Ezekre tökéletesen alkalmas.
ajánlatunk: Dr. Léhner Ügyvédi Iroda | további ingatlan téma | további cikkek praktikus ötletekkel
