Lágy minimalizmus, funkcionális alaprajzi átalakítás és vizuálisan nyugodt összhatás 57 m²-en
Egy régi bérházban található lakás felújítása mindig tartogat kihívásokat, különösen, ha az ingatlan évtizedek óta nem esett át sem esztétikai, sem műszaki korszerűsítésen. Ebben a projektben a tervezőnek több tipikus problémával kellett szembenéznie: apró, különálló vizes helyiségek, rosszul hasznosított közlekedők, kihasználatlan falfülkék és egy gázfőzőlap, amely jelentősen korlátozta a konyha és a nappali összenyitásának lehetőségét.
A lakásban a cél egy letisztult, esztétikailag időtálló, hosszú távon is piacképes otthon kialakítása volt. A tervező a lágy minimalizmusra, a funkcionális alaprajzi átalakításra és a vizuálisan nyugodt összhatásra épített.
Milyen állapotban volt a lakás a felújítás előtt?
A kiinduló állapot egy régi, felújítást hosszú évtizedek óta nem látott lakás volt, ahol korábban sem átfogó, sem kisebb esztétikai korszerűsítés nem történt. Az eredeti alaprajz a korszakra jellemző, kevéssé rugalmas elrendezést mutatta: nagyon kicsi, különálló fürdő- és mellékhelyiség, sok hasznos alapterületet felemésztő közlekedő, valamint olyan falfülkék és beépítési lehetőségek, amelyek eredeti formájukban nem adtak valódi funkcionális értéket.
Stratégiai térszervezés
A tervező számára a legfontosabb szempont a funkciók teljes újragondolása volt. A cél az, hogy minden négyzetméter a lakó kényelmét szolgálja, miközben a látvány is harmonikus marad. A korábbi „holt tereket” sikerült praktikusan hasznosítani.
Az egyik legfontosabb eredmény, hogy két külön gardróbhelyiséget is sikerült kialakítani, ennek köszönhetően a lakószobákba nem kellett nagy szekrényeket elhelyezni, így az enteriőr nyitottabb, rendezettebb és vizuálisan könnyebb maradt. A tárolás nem különálló bútortömegként jelenik meg, hanem az alaprajz szerves részeként működik.
A gáz miatt a konyhát el kellett választani a nappalitól, de ezt nem hagyományos tömör fallal oldották meg. A tervező egy elegáns, üvegezett tolófalat alkalmazott, amely szükség esetén lezárja a konyhát, nyitott állapotban viszont megőrzi a tágasabb, összefüggő térérzetet. Így a lakás egyszerre felel meg a műszaki előírásoknak és a mai, nyitottabb élettér iránti igényeknek.
Külön figyelmet kapott a lakáson belüli látványtengelyek kialakítása is. Az előszobából a tekintet az étkező felé vezet, az étkezőből a konyha iránya nyílik meg, a közlekedőből pedig a nappali tárul fel. Ezek az átgondolt perspektívák segítenek abban, hogy a lakás nagyobbnak, rendezettebbnek és harmonikusabbnak hasson, mint amit az alapterület önmagában sugallna.
Hogyan választották ki a bútorokat, gépeket és kiegészítőket?
A berendezés és a befejező munkák költségkerete szigorúan meghatározott volt, ezért a tervező tudatosan osztotta el a ráfordításokat. Az alapot megfizethető, de esztétikailag vállalható bútorok, burkolatok és kiegészítők adták, ezeket egészítették ki néhány hangsúlyosabb, látványosabb elemmel.
A költségvetést elsősorban ott növelték meg, ahol az adott részlet az enteriőr egészének karakterét is meghatározta. Ilyen elem például az étkező fölé választott markáns függesztett lámpa, amely nemcsak világításként működik, hanem vizuális fókuszpontot is teremt. Ez a megoldás gyakori és jól működő tervezői eszköz: az alapvetően visszafogott, költségtudatos enteriőr néhány pontosan kiválasztott hangsúllyal jóval igényesebb, átgondoltabb hatást kelthet.
A végeredmény egy letisztult, minimál szemléletű lakás, ahol a funkcionalitás nem különül el az esztétikától. A két gardróbhelyiség, az üveg tolófal, a tudatosan megkomponált látványtengelyek és a visszafogott, de arányos anyaghasználat együtt teremtenek olyan enteriőrt, amely egyszerre praktikus, könnyen értékesíthető és vizuálisan nyugodt.
további cikkek 50 és 100n2 közötti lakások lakberendezése témában | lakberendezés: Natalia Zyablia | fotók: Dina Alexandrova
