A kislakás tulajdonosa egy fiatal hölgy, aki munkája mellett borszakértőként is ismert. A lakásában szükségessé vált egy átfogó, teljes körű belsőépítészeti tervezés és felújítás. A koncepció alapját a 70-es évek esztétikája, a konstruktivizmus építészete és a holland absztrakció – különösen Piet Mondrian művészete – adta. A lakás színpalettájának alapja egy semleges, világos, enyhén gyöngyházfényű árnyalat, amelyet nagyméretű, aktív geometrikus színfoltok törnek meg. A fő akcentusszín egy különleges, mély borvörös árnyalat lett, amely finoman utal a tulajdonos hivatására és szenvedélyére.
A lakás eredeti, egyszobás alaprajza több kényelmetlenséget is rejtett magában, amelyeket a funkcionális zónák újraosztásával és a falak mozgatásával orvosoltak. Az átalakítás első lépéseként megszüntették a bejáratnál lévő szűk és sötét előteret, és teljesen egybenyitották a konyha-nappali terével. Új, épített válaszfalak beemelésével sikerült helyet szorítani egy különálló gardróbszobának is. A háló leválasztásához egy hagyományos fal helyett fényáteresztő üvegtéglás megoldást választottak, ami alapvetően megváltoztatta a lakás térérzetét és fényviszonyait.
A konyhai falfelület eredetileg bonyolult, lépcsőzetes kialakítással rendelkezett. Ahelyett, hogy a teret gipszkartonnal egy síkba hozták volna – ami értékes centimétereket vett volna el az amúgy is kis alapterületből –, a tervező a konstruktivizmus esztétikáját követve egyedi, méretre készült beépítést alkalmazott. Ez a praktikus, tagolt bútorszerkezet egy konyhaszigettel kiegészülve minden szükséges funkciót magába foglal, sőt, még egy beépített borhűtő is helyet kapott benne.
A konyhával egy légtérben lévő nappali kettős funkciót lát el: egyszerre szolgál pihenő- és munkazónaként, mivel a tulajdonos gyakran dolgozik otthonról. A tér ipari, mégis elegáns karakterét a dekoratív vakolattal kialakított, betonhatású mennyezet adja, amelyen a födémpanelek illesztéseit is élethűen imitálták. A pihenőrészt egy kényelmes kanapé és egy lábtartó puff jelöli ki, hátterében a falon megjelenő, Mondrian-festményeket idéző élénk színblokkokkal. A munkaterületet a színek és a burkolatok határozottan elválasztják a relaxációs zónától: a polcos elem és az íróasztal mögötti falfelületeken aktív, átlós csíkozású tapétát alkalmaztak, izgalmas, tükrözött elrendezésben. Ebből a központi térből nyílik az újonnan kialakított külön gardróbszoba is, amely a ruhatárolás mellett a mosógépet is elrejti.
A kifejezetten egy főre tervezett lakás alvózónáját egy üvegtéglákból épített fal választja el a nappalitól. Ez a megoldás erősíti a 70-es évek atmoszféráját, miközben rengeteg természetes fényt enged be a hálófülkébe. A tér központjában egy letisztult, modern kárpitozott ágy áll. A fejtámla mögötti falfelületen visszaköszön a nappaliból már ismert karakteres borvörös szín, ami vizuális egységet teremt a lakás különböző pontjai között.
A mindössze 3 négyzetméteres fürdőszoba megtervezése komoly kihívást jelentett, mivel egy szellőzőakna és a gépészeti vezetékeket rejtő dobozolás miatt a helyiség nyolc sarokkal rendelkezett. A teret maximálisan kihasználva egy egyedi, épített zuhanyzót alakítottak ki. Ezen kívül kényelmesen elfért egy mosdótálcás mosdószekrény és egy fali toalett is. A vizuális fókusz a falburkolaton van: a tervező többféle formájú fali csempét kombinált, amelyeket egy élénk, kontrasztos színű fugázóval emelt ki a térben
további cikkek kis lakás berendezése témában | lakberendezés: Anna Savina | fotók: Rita Nizamova
