A kis lakás tulajdonosának gyermeke már felnőtt és külön él, így a nő kizárólag saját használatra alakíttatta át – eljött az idő, hogy egy olyan tér szülessen, amely teljes egészében az ő igényeire szabott. Szeret főzni, barátokat vendégül látni, és fontos volt számára, hogy az új otthona kényelmes és funkcionális, ugyanakkor világos, rendezett és személyes legyen.
Az 53 m²-es lakás egy 1970-es években épült téglaházban található, és az átalakítás előtt igen rossz állapotban volt. Ez azonban nem riasztotta el az új tulajdonost, aki a teljes bontással kezdte meg a felújítást. Mivel nem voltak teherhordó falak, a terek elrendezését teljesen személyre tudták szabni. A kisméretű konyha és a nappali között nyitottabbá tették az átjárót, valamint egyesítették a fürdőt és a WC-t. A beépített tárolóhelyek kiemelt szerepet kaptak: több nagyméretű szekrényt is terveztek a lakásba.
A tér egységes képének megteremtése érdekében minden helyiségben hasonló burkolatokat alkalmaztak: a falakra vanília árnyalatú fehér festék került, a szobákba tölgyfa színű, rétegelt padló, míg az előszobába világos árnyalatú kő burkolat. A legélénkebb színfolt a lakásban egy cseresznyepiros puff, amely nemcsak ülőalkalmatosságként, hanem tárolóként is funkcionál.
A nyolc négyzetméteres konyhát egyedi asztalosmunkával alakították ki. A beépített bútorok a teljes helyiséget körülölelik, egységes, fényes műkő munkapulttal és fehérre lakkozott MDF frontokkal. A fényes felületekhez jól illik a metrócsempe mintázatú konyhai hátfal. A bejárat melletti oldalon kapott helyet a magas szekrénysor beépített gépekkel és tárolórésszel, a hosszanti falon fut a fő munkafelület, mosogatóval. Az ablak alá kisebb étkezésekhez is használható pult került.
A korábbi alaprajz szerint a lodzsára két irányból – a konyhából és a nappaliból – is ki lehetett lépni. A konyhai kijáratot megszüntették, helyére kis mélységű, nyitott tárolópolcok kerültek. A mellette lévő falszakaszt táblafestékkel mázolták, így egy kis jegyzetek gyors leírására alkalmas felület is helyet kapott, amely egyben sötétebb, kontrasztos foltként is működik a világos enteriőrben.
Az étkező zóna a nappali és a konyha határán helyezkedik el, ami megkönnyíti a tálalást. A vékony lábú, karakteres formavilágú bútorok könnyedséget és eleganciát visznek a térbe.
A tervezés során minden döntést a megrendelő kívánságai irányítottak. A hálószobába vezető ajtó elhelyezésére több variáció is született, végül a nappaliból való megközelítést választották. Így a nappali átjáróvá vált, ami egy egyedül élő személy esetében praktikus és élhető megoldás. Az ajtót beépítették a nappali két szekrényeleme közé, így az nem bontja meg a fal síkját: zárt állapotban teljesen beolvad a bútorfrontba.
A hálószoba alig tíz négyzetméteres, ezért minden bútor egyedi gyártásban készült, centiméterre pontosan illeszkedve. A keskeny éjjeliszekrények lehetővé tették a nagy beépített szekrény ajtajának nyitását. A magas, párnázott ágyvég két oldalára tükröket szereltek, amelyek vizuálisan növelik a térérzetet és visszaverik a természetes fényt.
A fürdőszobában a kád helyét egy tágas zuhanyzó vette át. A mosógép az ajtó melletti beépített szekrénybe került, míg a WC-t diszkréten, egy oldalsó falfülkébe építették – így a belépőt egy tetszetős mosdószekrény és tükör fogadja, az intimebb elemek rejtve maradnak.
további cikkek 50 és 100n2 közötti lakások lakberendezése témában | lakberendezés: BespaceStudio