Abszurdnak tűnik, de egy négytagú család páratermelése kb. 10 liter/nap. Húsvét táján a konyhában ez a páramennyiség többszörös is lehet, köszönhetően az ünnepi menü előkészületeinek. A mai korszerű szagelszívók mellett sokan nem gondolnak rá, hogy a sütéssel-főzéssel keletkező párás, zsíros levegőt frissre és oxigéndúsra cseréljék.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A főzés nehéz, zsíros gőzei kíméletlenül lecsapódnak a falakon, beleivódnak a bútorokba. Hogyan szellőztessünk úgy, hogy folyamatosan cserélődjön a levegő a konyhában és az egész lakásban, de közben a fűtési energiát ne pazaroljuk?
A konyhában tevékenykedés során is érdemes gyakran szellőztetni, de az ételek elkészültét követően is nyissunk egy nap többször is ablakot. A sütőből kiáramló nehéz, illatokkal teli levegő sokáig érezhető marad szellőztetés hiányában, ami hosszabb távon visszafordíthatatlan nyomokat hagy a lakáson.
Hogyan szellőztessünk hát?
A főzés ideje alatt:
1. Minden alkalommal kapcsoljuk be a szagelszívót. Győződjünk meg róla, hogy tiszta a berendezés szűrője. Ugyanis, ha eltömődött a főzés során lecsapódott zsír miatt, a szűrőn nem tud hatékonyan átszívódni a levegő.
2. Csukjuk be a szobák ajtajait, amíg a menü készül. A főzés során keletkező szagok és pára így kevésbé fog szétterjedni otthonunkban.
3. Nyissuk ki résnyire azt az ablakot, amelyik a szagelszívóhoz legközelebb van, miközben a készülék is működik. Ezzel a módszerrel a friss levegő bejuthat a konyhába, míg s elszívó elvezeti a gőzt és a párát. Ha nincs a lakásban elszívó, akkor a tűzhelyhez legközelebbi ablak legyen nyitva.
A főzés befejeztével:
4. Nyissuk ki a konyha összes ablakát – szellőztető pozícióban – 5-10 percre. Ha csak egy ablak van, a lakás egy másik ablakának kinyitásával csináljunk kereszthuzatot. Az elhasználódott levegő helyére így friss levegő kerül anélkül, hogy a helyiségek jelentősen lehűlnének. A leghatékonyabb légcsere érdekében egy nap legalább háromszor javasolt az 5-10 perces szellőztetés.
5. „Ha tetőtéri lakásról van szó, és a konyhában vagy annak közelében van a tetősíkablak, akkor az úgynevezett ”kéményhatást” hívhatjuk segítségül: egyszerre tartsuk nyitva a homlokzati ablakokat és a tetősíkablakot. A konyhába azonnal friss levegő áramlik, miközben a párás, meleg levegő a tetőn át távozik” – javasolja Őz Beáta a VELUX Magyarország Kft. ügyvezetője.
Módszerek, hogyan biztosíthatunk friss levegőt otthonunkban tetőtéri ablakokkal:
1. Kéményhatás
A kéményhatás alapja, hogy a meleg levegő könnyebb a hidegnél, emiatt felfelé száll. Amint a magasban elhelyezett, nyitott tetőtéri ablakon keresztül a meleg levegő a szabadba távozik, a helyére friss, hűvös levegő áramlik.
2. Kereszthuzat
A tetőtéri ablakok egyidejű nyitásával keltett kereszthuzat a gyors és alapos szellőztetés kitűnő módszere. A szobát gyorsan átjárja a friss levegő, így a kereszthuzattal rögtön kellemesebb, egészségesebb beltéri klímát is teremtünk.
3. Háttérszellőzés
Legjobb megoldás a tetőtéri ablakokba épített szellőzőnyílás, mely folyamatos, huzatmentes légáramot biztosít – csukott ablak mellett is. Ez olyan esetben ideális, amikor az időjárási körülmények az ablak nyitását nem teszik lehetővé. A biztonságos háttérszellőzés akkor is garantált, ha senki sincs otthon.
A piacon elsőként a VELUX tetőtéri ablakokba építettek beépített szellőzőnyílást. A VELUX tetőtéri ablakok felső kilincse két funkciót tölt be: a kilincs első húzásra a háttérszellőzést lehetővé tevő szellőzőnyílást nyitja meg, magát az ablakot ismételt húzással lehet nyitni.
1968-ban került forgalomba a VELUX GGL, a világ első olyan tetőtéri ablaka, amely beépített szellőzőnyílással készült. A mai napig ez az egyetlen olyan tetőtéri ablak, amelynek a szellőzőnyílása a zárszerkezet is egyben.
Ajánlatunk: VELUX Magyarország
