Az RTL Klub Való Világ valóságshow helyszínének designja a KREA iskola csapatának kreativitását dicséri, akik a beköltözőknek egy élhető, komfortos ugyanakkor rendkívül látványos lakóteret terveztek az indusztriál stílus jegyében.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A kereskedelmi csatorna Való Világ negyedik és ötödik szériás villájának belsőépítészeti munkáival a Moodoo Design tervezőit, Ternovszky Zitát és Szegő Gábort bízta meg, akik a KREA Kortárs Művészeti Iskolában végzett és oktató tanárok. A legutóbbi feladathoz az iskolából hívtak segítséget, a négy diák pedig – Todorovits Márti, Gulyás Laci, Hitka Andris és Mikus Levente – örömmel fogadta a kihívást. Az enteriőrtervezők három különböző stílusú koncepciót adtak le, melyből az RTL kreatívjai az indusztriál dizájnelemekkel manipulált belső teret választották, a csapat nagy örömére.
Szegő Gábor elmondása szerint szinte zökkenőmentes volt a kivitelezés. „Kizárólag néhány felület színén kellett a végén változtatni, mert bár élőben szépek és harmonikusak voltak, a videós technika nem minden árnyalatot kezel egyformán jól. Így néhány felület nagyon tompa vagy túl erőteljes volt a kamerán keresztül, de ezeket a kivitelezők pár nap alatt módosították. Más nehézségünk nem volt.”
A Kreás hallgatók kedvencei a Való Villából
Todorovits Márti (tervezőgrafika szak)
Különösen szeretem a nappali falán látható kollázst, amit Lacival közösen készítettünk, jó sok időt és energiát belefektetve. Nem egyszerű feladat elé álltunk, amikor egy közel hét méter széles és három méter magas tapétát kezdtünk el megtervezni. Amit sosem fogok elfelejteni a villa tervezésével töltött időből, amikor Gábor megkérdezte, hogy van-e kedvem részt venni benne, vagy amikor először láttam világítani a neon-kantin feliratot, pedig egy nappal előtte még csak a monitoromon volt tervként, vagy amikor lerakták az udvarra az egészen közelről is fának kinéző beton burkolatot. Nagyon szeretem a fürdőszoba rézcső-installációját, a konyha egészét, a bárszékeket, a hencsergő sarok elgondolkodtató idézetét, a medencét, amibe az építések alkalmával többször belecsobbantam volna, az egyik kültéri kamera alatt lakó óriáspókot és végül de nem utolsó sorban mindig emlékezni fogok a lakók első felkiáltásaira a beköltözéskor, hogy „Nézzétek, mennyire jó!”
Gulyás Laci (fotó szak)
Az én feladatom az volt, hogy dokumentáljam az átalakítást és a végeredményt, valamint előkészítettem, megfotóztam a falakra kerülő nyomatokat (kivétel a hálószoba, mert az Szabó-Lencz Péter alkotása). Nehéz kedvencet választanom, mert összességében nagyon tetszik a tér, de a nappali sarok kollázsa, a kerti asztal környéke, és a nyugiszoba áll a legközelebb hozzám. Nagyon örülök, hogy benne lehettem ebben a csapatban, mert rengeteg tapasztalatot szereztem, sok embert ismerhettem meg, és beleláthattam egy valóságshow anatómiájába, ami önmagában is egy lenyűgöző élmény.
Hitka Andris (enteriőrtervező szak)
Az egyik kedvencem a konyha frontján lévő búzamező, ami üde színfoltként oldja a teret és a villában elhelyezett többi növénnyel együtt behozza a természetet a lakótérbe. Nagyon jól sikerült a fürdőszoba burkolata, ami szinte megtévesztésig hasonlít a rozsdás taposólemezre, valamint az ehhez tartozó törölköző és fogkefe tartóként is funkcionáló rézcső installáció. A villa tervezése elképesztően különleges feladat volt, hiszen ez nem egy átlag családi ház. Ez díszlet, amit a tv képernyő és a kamerák szempontjából terveztünk meg, mégis élhetővé kellett tenni a beköltözők számára. Számomra nagy kihívás volt és megtisztelő, hogy bizalmat kaptam egy ilyen volumenű munkában való részvételhez.
Mikus Levente (enteriőrtervező szak)
Az én kedvencem a hajszárítólámpa, mert anyagában és formájában összegzi a teret. A villa kialakítása nagyon hasznos és érdekes feladat volt, mert ez nem egy tipikus enteriőrtervezési projekt, hanem egy félig díszlet, félig otthon tervezés. Jó volt végignézni a kivitelezést, ahogy a terveink valóra válnak és az is hasznos, hogy megismerhettem jó és kevésbé jó építőmunkásokat, valamint gyakoroltam a kommunikációt a különböző szakmák szakembereivel. Összességében izgalmas és új élmény volt, a végére pedig nehéz volt otthagyni, szerencsére a képernyőn viszont láthatom. Jó érzés, hogy mindenkinek ott van a térben egy ötlete vagy terve, egyszóval a szellemi terméke.”
