Attól hogy valaki panelházban lakik, még nem kell lemondania arról, hogy környezetbarát és energiatakarékos környezetben éljen.
Mindez ma már szerencsére lehetséges, én azon szerencsések egyike vagyok, aki ilyen házban lakhat. Aki távfűtéses lakásban él, annak nyilván nem kell bemutatni a magas fűtésszámlákat. Ebből lett elege ennek a 13. kerületi társasháznak, amikor hat korábbi sikeres felújítási pályázat után (meleg víz – csővezeték rendszer cseréje, nyílászárók cseréje, a ház szigetelése) úgy határozott, hogy leválik a távfűtéses rendszerről. Hiszen hiába használt a ház a felújítások nyomán egyre kevesebb hőt, az állandó áremelések miatt mégsem tudtunk annyit megspórolni, mint amennyit szerettünk volna. Ezért vágott bele a lakóközösség a fűtési rendszer átalakításába is. Így lett a mi házunk Közép Európa első hőszivattyús fűtéssel működtetett panelháza, és egyben a legnagyobb ezzel a technológiával fűtött épülete is…. a teljes cikkhez kattintson a képekre>>
Ezek a cikkek is érdekelhetik:
Az újabb korszerűsítéshez mindenképpen szükséges volt a korábban elvégzett belső fűtési rendszer (az emeletre vivő csövek, radiátorok) felújítása, hiszen a hőszivattyús rendszer csak olyan házhoz illeszthető hozzá, ahol ez rendben van. A beruházást a Geo-Nrg. Kft vállalta fel saját költségére és a lakóknak ez semmibe sem került, a lakásokban sem kellett semmilyen átalakítást végezni, a cég cserébe csak annyit kért, hogy a ház a következő húsz évben tőlük vásárolja a hőt. Így a lakókat nem volt nehéz meggyőzni, a pályázat önmagáért beszélt.
De mi is a hőszivattyús fűtés? Az ezzel a technikával működtetett rendszer elve leginkább a hűtőgépre hasonlít. Szívókutak segítségével kinyerik a földből a 12 fokos talajvizet, amit keresztülfolyatnak a primer fűtési rendszeren, az ott kinyert 5 fok elég a teljes épület fűtéséhez, majd a 7 fokos vizet visszafolyatják a nyelőkutakba. És bár kutakról beszélünk, külső szemlélőként még sem láthatunk semmi mást a ház környékén csak a csatornafedeleket.
Mivel a rendszer kiépítéséhez szükség volt a ház külső szigetelésére és a radiátorok cseréjére is, ezért azoknak a lakóknak is meg kellett ezt tennie, akik esetleg ezt korábban még nem tették meg, és a kisnyugdíjból élő lakóknak ez bizony érezhetően problémát jelentett. Mivel a hőszigetelés a legkisebb lakásban (35 nm) lakóknak is 270 ezer forintjába került, míg a 69 nm-es lakások lakóinak már 660 ezerbe, ezért a ház állami támogatásra pályázott és így a beruházás 33%-át elnyerte. Akinek szükséges volt a költségekhez még felvehetett egy 5 éves kamatmentes hitelt is (OTP Lakástakarékpénztár), és még így is kevesebbet fizet jelenleg, mintha a távhő szolgáltatását venné igénybe.
De mit is vesznek észre a korszerűsítés nyomán a lakók? A lakás érezhetően melegebb volt a nagy téli hidegben is, noha a fűtést szinte alig kellett néha a minimális hőfok fölé tekerni. Napok alatt sem hűlnek ki a helységek minimális fűtés mellett, és mivel a melegvíz ellátás is erről a rendszerről történik így további előnyei is vannak az új fűtésnek: a tizedik emeleten ritkán volt például meleg víz, most viszont van, bármely más emelethez hasonlóan itt is 45 fokos víz folyik a csapokból.
ilyen volt…
Összegezve a ház hőfelhasználása az 1995-ös fűtésszámlák óta 79(!)%-kal csökkent, a számlákon pedig szintén jelentős csökkenések történtek. Először is nincs alapdíj, ami a korábbi számlák 35%-át tette ki. A Geo-Nrg Kft.-vel kötött szerződés szerint az általuk nyújtott szolgáltatásnak, vagyis a fűtésünk árának minden esetben 15%-kal alacsonyabbnak kell lennie a mindenkori távhő áraktól. Ez a szerződés aláírásának pillanatában 32%-os megtakarítást jelentett, januártól a geotermikus energia azonban átkerült a korábbi 25%-os áfakörből az 5%-osba, így a mostani számlákon még további csökkenés várható. Összegezve és egy lakásra lebontva a megtakarítás havi 8-9 ezer forint volt a tavalyi évben, de ez az áfacsökkenés miatt tovább fog nőni. A fűtésszámlánk 69 nm-es lakás esetében legutóbb 6800 ft volt (meleg vízzel együtt), ezzel valószínűleg sokan elégedettek lennének.
De nem csak az alacsonyabb számlák miatt jó ebben a házban lakni, ami már külsejében is különbözik a környező panelrengetegtől, a zöld különböző árnyalataira festett falak hirdetik, hogy mi tényleg „zöld” házban lakunk, mert fontos az itt lakóknak, hogy környezetbarát és esztétikus házban éljenek. A szelektív szemétgyűjtők kihelyezésének köszönhetően a lakók odafigyelnek a környezettudatosságra, és a 13.kerületi önkormányzat támogatásával évi 1,5 millió forintot spórol a házunk a szemétdíjon. A lépcsőházakban mozgásérzékelőket szereltek fel, így csak akkor ég a villany, amikor az valóban szükséges, és ezzel is tovább takarékoskodunk.
és ilyen lett…
Mindez természetesen nem valósulhatott volna meg egy nagyszerű közös képviselő, Fekete László nélkül, akinek további tervei vannak. A ház pályázni fog a ház hűtési rendszerének kialakítására, ami azt jelenti, hogy nyáron visszafelé működtetnénk a hőszivattyút, a lakások hőjét pumpálnánk a talajba, és ezáltal jó pár fokot csökkenne a lakások hőmérséklete, ami a klímaberendezésnél jóval energiatakarékosabb megoldás.
Úgy tűnik, hogy a jó példa ragadós, mert eddig már 130 társasház érdeklődött a Geo-Nrg Kft.-nél a fűtési rendszert illetően, és Csepelen már folynak a munkálatok a második ház hőcserélős fűtésre való átállásán.
A DesignDuo – Csongrádi Helga és Rusznyák Veronika lakberendező páros adatlapja
