A tulajdonosok teljes szabadságot adtak a lakberendezőnek a tervezésben, csupán a költségvetés felső határát szabták meg. A lakás az eredeti alaprajz szerint egy tipikus kétszobás ingatlan volt, apró konyhával. A tervező első dolga volt megnyitni a tereket a konyha, a nappali és az előszoba közötti falak elbontásával.
Az egybenyitott előszoba és nappali könnyedebb szeparálását egy téglákból készült térelválasztóval oldották meg, amellyel szemben egy tükröt helyeztek el – világosabbá, érdekesebbé és tágasabbá téve a teret.
A nappali két zónáját egy visszafogottan lilás árnyalatú kanapé választja el. A bútor lágy ívei visszaköszönnek az étkezőszékek formájában, egy falikép motívumaiban és a fotel kárpitjának mintázatában. A szintén nyitottá alakított, kicsi, de funkcionális konyha ezzel szemben szigorú vonalakat kapott, letisztult megjelenésével diszkréten a háttérben marad.
Fő cél volt, hogy a tér ne legyen túlzsúfolt, így főként visszafogott, természetes árnyalatokkal dolgoztak. Az enteriőrben az anyagok textúrájára helyezték a hangsúlyt: nyers beton, üveg, fa, kőhatású kerámiaburkolat, apró formátumú csempék és puha textíliák – ez a sokféleség teszi a teret izgalmassá és rétegzetté.
A legszínesebb hely a fürdőszoba, ahol a tervező élénk sárgára festette a vízzel nem érintkező falakat – és a mennyezetet is.
A lakásban számos figyelemfelkeltő részletet láthatunk. Az egyik legérdekesebb talán az előszobában a beton asztalka, amelyet a tervező saját rajzai alapján készítettek – az asztallap edzett üveg. Egy másik látványos elem a fotel a nappaliban, melynek mintás kárpitozása a többi íves kiegészítővel együtt oldja a szigorúbb vonalak keltette hatást.
további cikkek kis lakás berendezése témában | lakberendezés: Elena Okonishnikova | fotók: Zalata Katya