A lakberendező ügyfele egy középkorú nő, aki bolyhos cicájával él az 56m2-es lakásban. Otthona berendezését a japán minimalizmus inspirálta, a stílus az anyagválasztásban (fa és travertin kő), a színvilágban (egységes falszínek és mennyezet), a tolóajtókban (a hagyományos japán shōji tolóajtókhoz hasonlóan), valamint a kör alakú tükrökben is visszaköszön. Az enteriőr színvilágában a meleg árnyalatok és a sötét fa felületek dominálnak.
Az eredeti elképzelés szerint teljesen egybenyitották volna a nappalit és a konyhát, de a tulajdonos szerette volna a helyiségeket elszeparálni, hogy fia vendégségben is kényelmesen alhasson. Kompromisszumos megoldás született: előrébb hozták a falat, hogy a konyha tágasabb legyen, és két tolóajtót építettek be. Ezek az ajtók teljesen eltűnhetnek a falban, így a tér alapvetően nyitottá tehető, de ha szükséges, a nappalit teljesen el lehet különíteni. Az ajtók matt üvegbetéteinek köszönhetően még zárt állapotban is átjárja a fény a teret.
A konyhai felső szekrények nem a megszokott módon faltól falig érnek, hanem lekerekített formát kaptak, egy hagyományos tűzhely kürtőjére emlékeztetve.
Nem feledkeztek meg a lakás másik lakójáról, a cicáról sem. Az összes textília a macska éles karmainak ellenálló anyagból készült és a cica számára külön bejáratot készítettek a fürdőszobába.
A lakás ablakai nem a ház napos oldalán vannak, ezért a világosabb térérzet érdekében számos tükröt építettek be. A sötét fa padló és a travertin textúrájú falak kontrasztja a „föld” és a „levegő” kettősségét sugallja. Hagyományos függönyök helyett fa reluxákat alkalmaztak, amelyek naplementekor különleges árnyjátékot hoznak létre a térben.
további cikkek 50 és 100n2 közötti lakások lakberendezése témában | lakberendezés: Lidiya Lapteva | fotók: Vitalij Zsdanov
