Eklektika, a művészlelkek és különcök stílusa – a különböző korok, irányzatok stílusjegyeinek keverését jelenti. Egyszerűnek tűnik, hiszen ki ne lenne képes összeválogatni néhány darabot a bolhán, és feldobni vele az üzletekből berendezett lakását. Ha valóban jó ízléssel vagyunk megáldva, vágjunk bele nyugodtan egy eklektikus otthon kialakításába, de ne válasszuk csak azért, mert nem tudunk dönteni a lakberendezési stílusok között.
Húsz évvel ezelőtt nem jelentett gondot az embereknek a lakberendezés. A nagyobb városokban volt egy darab bútoráruház, amelyben három hazai gyártó termékeit kínálták. A fiúknak kék, a lányoknak piros színű elemes bútora volt, rendszerint ugyanolyan, mint az óvodában. Az egyik panellakás pont úgy nézett ki, mint a másik. Napjainkban fapados járatokon fillérekért eljuthatunk bárhová, más népeket, tájakat, kultúrákat ismerhetünk meg, a televízió és az internet révén egyenesen az otthonunkba költözik a nagyvilág.
Az üzletekben a legkülönfélébb stílusokhoz tartozó bútordarabokat és kiegészítőket találjuk, álmainknak maximum csak a pénztárcánk szabhat határt. Lakberendezők egyre többször szembesülnek azzal, hogy ügyfelük a temérdek, tálcán kínált lehetőség közül nem tud választani. Óvatosnak kell lenni, mert ilyen esetben nem feltétlenül jelent megoldást az eklektika.
Bátrak, egyéniségek, álmodozó művészek lakása
Az eklektika valójában meglehetősen nehéz műfaj. Ahhoz, hogy harmonikus, élhető tereket hozzunk létre, a bátorság szükséges, de nem elégséges feltétel. Az eklektika vékony jégen táncolás, amellyel kirobbanó sikert arathatunk, azonban könnyen túlzásokba is eshetünk, ízléstelen, kesze-kusza egyveleget hozva létre. Ahhoz, hogy a végeredmény egy valóban kellemes, barátságos, és személyiségünket jól tükröző enteriőr legyen, érdemes tudatosan, módszeresen átgondolva kialakítani egy alapkoncepciót. Igyekezzünk egymástól távoli korstílusokat keverni, a meghökkentő, figyelemfelkeltő hatás érdekében. Egy eklektikus otthon is lehet végtelenül elegáns és letisztult.
Egy eredeti szépségében, nyílászáróival, gipszstukkóival felújított nagypolgári lakás minimalista, vagy retro bútorokkal berendezve például szép példája lehet az urbánus eklektikának. Híres designerek, lakberendezők gyakran alkalmazzák munkáikban az ilyen, a társadalmi konvenciókat elvető, egyedi és látványos megoldásokat. Ez esetben alapfeltétel a kellő nagyságú tér, amelyben a jól kivehető alapstílus mellett természetes módon érvényesülnek a kiegészítők. Kerüljük a túlzsúfoltságot, így az egyes bútordarabok szépsége önállóan is vonzza a tekintetet.
A harmonikus kompozíció kellékei: színek és anyagok
Az eklektikának nincs jellemző színvilága, a felhasznált anyagok tárháza is kimeríthetetlen. Jól megfér egymás mellett a rideg fém, a végtelen lehetőségeket rejtő üveg, az egzóta fanemek, a műanyag és a bársonyos kárpitok. A tökéletes összhang eléréséhez érdemes néhány ponton megtalálni a közös nevezőt. Válasszunk egy egységes színvilágot, amely összeköti, keretbe foglalja a különböző stílusú darabokat. A komplementer színek tudatos használata, az egy szín különböző árnyalataival való játék mind kézenfekvő eszközök a harmónia megteremtésére.
Anyagok tekintetében is törekedjünk valamiféle rendszerre. Ez nem jelenti azt, hogy a különféle matériákat nem vegyíthetjük, de ajánlott valamely jellemzőjében azonos tárgyakat választani. Kontrasztokkal is izgalmassá varázsolhatjuk a kompozíciót. Matt tömegek kiemelésére használjunk fényes, csillogó ellenpontot. A férfias, szögletes formákat oldjuk lágyabb, nőies vonalakkal. A hideg tapintású fémes, vagy üvegfelületek mellett alkalmazzunk melegebb érzetet keltő textíliákat.
Az eklektikus stílusirányzat alapvető jellemzői:
- Stílusok merész vegyítése
- Egyedi, sokszor különcnek tűnő lakóterek
- Izgalmas, inspiráló
- Nem megy ki a divatból
- Színek, anyagok nem határolhatóak be
- Feltétele a jó ízlés
forrás: Zboróvári Krisztina
