Szivárvány fények egy nőcis lakásban

Szűcs Klára lakberendező - luxus lakás vörösre hangoltan

Az itt bemutatott nagykovácsi családi ház tervezésekor a tulajdonos először csak a nappali és étkező területét nem tudta berendezni, lakályossá tenni. Különböző konyhastúdiókban külön-külön megterveztették a konyhát, mely tervek az igényüket nem teljes egészében elégítették ki, de mivel több helyen járva „csak így lehet” – „ez a maximum, ami kihozható belőle” információkat kapták belenyugodtak abba, hogy sajnos a konyhájuk nem lesz minden igényt kielégítő. A lakberendezői munka elvállalásakor ragaszkodtam hozzá, hogy az egyébként egy légtérben lévő nappali-, konyha-, étkező-, s piciny zárt télikert komplexusát együttesen kezelve hadd mutassam meg az általam javasolt, s a belsőtér nyújtotta lehetőségeket. Átgondoltuk a konyha blokkot, amit mindenféleképpen zártnak, de mégis a nappali tere felé átláthatónak szeretett volna a tulajdonos megvalósítani. Így született meg az elképzelés arról, hogy ne legyen egymás melletti térkapcsolatban a konyha és a télikert is külön zárt egység, hanem csak a konyhát zárjuk üvegfallal, s tegyük nyithatóvá üveg tolóajtókkal. A térbeli átláthatóság teljes mértékben megvalósult, s a néha zavaró szaghatást is megoldottuk, hiszen „üvegbe zártuk az illatokat”. Az étkező asztalt a Bohémia Bútorbolt kínálatából, míg a vörös székeket, dísztárgyakat az IDdesign választékából hangoltuk össze.... a teljes cikkhez kattintson a képre>>

Fiatalosan elegáns - elegánsan fiatalos

Megbízóim, egy fiatal pár kisgyerekkel vásárolták ezt a 80-as években épült kétszintes lakást, amely bár jó beosztással, hatalmas terasszal, szép kilátással rendelkezik, de megérett a felújításra. Ez két ütemben valósult meg: első lépésben a nappali készült el 2007-ben, majd 2009-ben a konyha és a vizes helyiségek, valamint a terasz felújítására került sor. Megbízóim kérése az volt, hogy a lakás berendezése legyen fiatalosan elegáns, minden kényelmet kielégítő. Az is szempont volt, hogy a gyerekeknek – akik időközben ketten lettek - legyen mindenhol egy kis zúg a játékaiknak és elegendő tér a mozgásigényük kielégítéséhez... a teljes cikkhez kattintson a képre>>

125 nm-es, szerkezetkész társasházi lakás lakberendezése Budai Ildikó lakberendezővel

Mi a Római-partra esküszünk. A Duna pár perces sétával elérhető közelsége, a hétvégi andalgások a parton, a halazások, sörözések családi és baráti körben teszik számunkra olyan vonzóvá ezt a környéket, hogy még a lakáskeresést is erre a meglehetősen kicsiny területre szűkítettük anno ifjú házasokként és immár gyerekes családként is.
Abban is megállapodtunk, hogy házasságunk tartóssága érdekében nem építkezünk és túl kevés a szabad időnk egy családi ház folyamatos karbantartására. A 125 nm-es, szerkezetkész társasházi lakás minden szempontból megfelelt elvárásainknak: egyszintes (én megmenekülök a lépcsőzéstől), jó elosztású (a hálóhelyiségek a nappali életterétől kellően távol vannak), és a szobák is elég nagyok ahhoz, hogy mi magunk és a gyerekek is kényelmesen elférjünk... a teljes cikkhez kattintson a képre>>

Épült, készült egy több szintes, több lakásos társasház...

Már álltak a falak, a tetőszerkezetet készítették, amikor a tulajdonos úgy határozott, hogy a teljes tetőtéri szintet saját részére alakítja ki.
Szép nagy terület állt rendelkezésére, ám amikor a helyszínt felmérve szembesült a tetőtér adta bonyolult építészeti elemekkel, meghátrált a feladat elöl és szakemberhez fordult. Budai Ildikó lakberendező korábbi munkái elegendő biztosítékot jelentettek számára, hogy jó kezekben lesz készülő otthona.
Gyorsan kellett haladni, és dönteni, mert a munkások már rakták volna a falakat, a ház átadása nem csúszhatott. Az első ismerkedő beszélgetések után ki lehetett alakítani a lakás funkcionálisan jól működő alaprajzát, meghatározták a szükséges térkapcsolatokat... a teljes cikkhez kattintson a képre>>

Egyszer volt...

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer (VAN! ) egy régi barátság.

Több évtizedes, olyan igazi gyerekkori.

Ennek a kedves barátnőmnek a még kedvesebb szülei húsz éve építettek egy házat egy kis faluban „saját kezűleg”, ahogy az akkoriban megszokott volt.

Felnőttünk, szakmát váltottunk, de barátnőmék lakhelyváltás helyett inkább lakás átalakításba fogtak. Ekkor változott meg az én szerepem is ebben a történetben. Barátnőből előléptem LAKBERENDEZŐVÉ . . .

A megváltozott családi viszonyok és élethelyzetek indokolttá tették a falak áthelyezését, a terek újragondolását. A munkálatok így bontással kezdődtek. Barátnőm édesapja, miközben saját keze munkáját bontotta, szomorú megadással mindvégig azt kérdezgette: miért nem tanult ez a kislány inkább orvosnak!?... a teljes cikkhez kattintson a képre>>