„Itt fogunk lakni!” – A környezettudatosság mára már nem álom
Budapest, 2011. április 20. – Ünnepélyes keretek között tartott szakmai fórumon adták át tegnap az „Itt fogunk lakni” elnevezésű rendhagyó építészeti pályázat díjait. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. tavaly decemberi felhívására több mint 70, kizárólag elektronikus formában benyújtott pályamunka érkezett. Az eseményen építészeti jövőképről, aktuális trendekről szóló kerekasztal-beszélgetést tartottak a környezettudatosság és fenntarthatóság jegyében neves szakemberek részvételével.
Az elmúlt évtizedben Budapesten radikálisan csökkent a megfelelő minőségű építési telkek kínálata, ezért a családi házra vágyó famíliák jelentős része az agglomerációban keresett és talált megoldást. A fővárosi telekpiac versenyképességének fenntartása érdekében a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) nagy volumenű lakóingatlan-fejlesztésbe kezdett a III. kerület testvérhegyi részén Harsánylejtő Kertváros néven. A cég 39 hektáros területen három ütemben közel 180 építési telket alakít ki és kíván értékesíteni az elkövetkező öt évben. A BIF célja, hogy a természeti adottságokhoz és a terület elhelyezkedéséhez méltó, igényes lakókörnyezet jöjjön létre modern és kifejezetten környezettudatos építészeti megoldások felhasználásával…. a teljes cikkhez kattintson a képre>>
Nagyításhoz katt a képekre
„Itt fogunk lakni!” – koncepció, célok és eredmények
A Harsánylejtő-projekthez, mint Budapest legkiterjedtebb területű és egyben a Budai Hegyvidék egyetlen szervezett, kertvárosi fejlesztéséhez szorosan kapcsolódva formabontó pályázati felhívás látott 2010 végén napvilágot, amely nagy port kavart építészeti körökben. Az „Itt fogunk lakni!” mérföldkő a pályázatok sorában: konszenzust keresett a megbízó, a beruházó, az önkormányzat és a tervezői elit között, valós szakmai párbeszéd alapjait fektette le.
A pályázat további céljai és várt eredményei:
– Megismerteti a jelenlegi építész társadalom gondolkodását egy „egyszerű” tervezési feladat, egy családi ház megalkotásának vonatkozásában,
– Válaszokat ad olyan aktuális és „divatos” kérdésekre, mint fenntarthatóság, energiahatékonyság, zöld építészet,
– Szerteágazó megoldásokat kínál egy igazán nívós környezet kialakítására, amely ötvözi egyben a magyar tradíciókat, az egyéni formai megoldásokat, a jelenlegi és jövőbeli hazai közízlést,
– A díjazott és a legsikerültebb, ajánlott pályázatok széleskörű publikálása kapcsán elősegíti, hogy a nagyközönség megismerhesse az építész szakma elképzeléseit és a fejlesztés során megjelenő telekvásárlók (megrendelők) és a pályázók (építészek) egymásra találását.
A pályázat lebonyolítása is rendhagyónak minősült. A pályázatokat kizárólag elektronikus formában lehetett benyújtani és az értékelést követően a kiíró a projekt honlapján a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tette a díjnyertes és a zsűri által legjobbnak ítélt terveket. (www.harsanylejto.hu)
Fókuszban: rendszerelvű gondolkodás, környezettudatosság és komplex szemléletrendszer
A felhívásra rekordszámú, 73 pályamű érkezett, amelyek között a passzívházaktól egészen az interaktív rendszereket használó high-tech megoldásokig találunk kimagasló munkákat. A pályázatokat olyan neves szakemberekből álló zsűri bírálta el, mint Angel Gábor, a BIF Nyrt. vezérigazgatója, Ábrahám Péter, a III. ker. Önkormányzat képviseletében, Bojár Iván András, az Octogon főszerkesztője, Nobilis Kristóf, a BIF Nyrt. igazgatótanácsának elnöke, és Dr. Reith András a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) alelnöke.
A pályázat díjazottjai:
1.díj: Reisz Ádám 2.díj: Kállay Gábor 3.díj: Tarkó Edit és Miklós Zoltán (megosztva)
További kiemelt, támogatott tervek: Bors András, Fernezelyi Gergely, Gerő Balázs, Nagy Sándor, Rétfalvi Donát DLA, Rustinczky László.
A számos pályamunka közül a zsűri azokat a terveket emelte ki, amelyek túlléptek a sematikus megoldásokon és valódi választ adtak a modern kor összetett kihívásaira. A bírálat során elsődleges szempont volt, hogy a pályamű megfelel-e a települési fenntarthatóság komplex szemléletrendszerének. Érvényesülnek-e azok a tervezési elvek, amelyeknek köszönhetőn egy új építészeti minőség jelenik meg. Az esztétikai szempontok és funkcionalitás mellett a környezettudatosságra és a rendszerelvű gondolkodás megjelenítésére került a fő hangsúly.
„A BIF kiemelten fontosnak tartja, hogy a pályaművek kezeljék a környezettudatos építészet kérdéseit
és előremutató megoldásokra adjanak javaslatokat. E rendhagyó és újszerű kezdeményezés, amelyhez kiváló szakmai partnereket sikerült megnyernünk, bebizonyíthatja, hogy lehetséges ma Budapesten és Magyarországon abszolút környezettudatos, fenntartható, modern, a természetközeli és városi építészeti hagyományokat újszerűen ötvöző családi otthonokból egy Kertvárost létrehozni.” – nyilatkozta Angel Gábor, a BIF Nyrt. vezérigazgatója, a zsűri elnöke.
„A beérkezett pályázatok nagyon magas száma méltó bizonyítéka annak, hogy hazánkban is kezd kialakulni az a tervezői elit, amelyik megtanulta és készség szinten használja a legmodernebb tervezői irányelveket. A beérkezett pályaművek színvonala a világ bármely pontján megállná a helyét.” – állapította meg Dr. Reith András, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének alelnöke, a bíráló bizottság tagja.
A Flórián Udvarban tartott rendezvényen Vogl Artemon, a Szép Házak Online főszerkesztője által vezetett szakmai kerekasztal során a résztvevők Angel Gábor vezérigazgató (BIF), Dr. Reith András alelnök (MKÉE), Perényi Tamás tanszékvezető (BME Lakóépület Tervezési Tanszék), Ábrahám Péter, a III. kerületi Önkormányzat képviseletében) a környezettudatos építkezés hazai szabályozásáról, az építészeti és épületenergetikai megoldások esztétikai vonatkozásáról és a jelenlegi magyarországi közízlésről, aktuális trendekről ill. jövőképről beszélgettek.
Konklúzióként megállapítható, hogy a magyar ingatlanpiac, ugyan némi késéssel, de követi a környezettudatos építés irányelveit. Az álmodozás korszakából kilépve, végre hazánkban is lehetőség nyílik számunkra az egyéni esztétikai szempontok érvényesítésén túl igazán egészséges körülmények között élni.
A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett ingatlanfejlesztő vállalat, amely több mint 15 éve folytat ingatlangazdálkodást. Főként irodaházak fejlesztésével, hasznosításával foglalkozik. Jelenleg 60 ezer négyzetméternyi irodafelületet ad bérbe és mintegy 50 ezer négyzetméternyi irodaterület fejlesztését tervezi. A társaság jelen van a telek- és lakóingatlan piacon is, jelenleg Budapest legnagyobb kertvárosi fejlesztése, a Harsánylejtő projekt fűződik a nevéhez.
