Az Európai Bizottság 2013-ban két határvárost választott Európa kulturális fővárosának: a schengeni övezet keleti, illetve déli szélén található Kassát és Marseille-t. Földrajzi helyzetükből fakadóan a teljesen eltérő történelmi múltú Szlovákiához, illetve Franciaországhoz tartozó településekre egyaránt jellemző, hogy nagyon erős kötődésük alakult ki a szomszéd népekkel, ami meghatározta gazdasági és történelmi fejlődésüket, multikulturálissá formálta városképüket. Kassához hasonlóan Marseille is ezt kívánja a nagyszabásúnak ígérkező jövő évi programsorozata középpontjába helyezni.
Míg Kassa a Közép-Kelet-Európában betöltött szerepére helyezi a hangsúlyt, a közel 800 eseménnyel és nyolcvan kiállítással készülő, 10 millió látogatóra számító Marseille a Földközi-tenger népei és kulturális öröksége köré szervezi az egyéves rendezvénysorozatot.
Ennek szellemében Franciaország második legnagyobb városa hónapok óta imázsjavító kampányt folytat a mediterrán világra való nyitottságát és a híd szerepét büszkén vállaló kikötőváros régi hírnevének a visszanyerésére. Azt ugyanis az utóbbi években erősen megtépázták az észak-afrikai bevándorlók és a kelet-európai romatáborok miatti társadalmi feszültségek. Nem ritka az utcai erőszak (csak idén több mint húsz, halállal végződő fegyveres leszámolás történt drogbandák között), erősödött a szélsőjobboldal támogatottsága, az átlagosnál hosszabbak a sztrájkok, tizenhárom százalékra nőtt a munkanélküliség, sőt egyes elővárosokban eléri az 50 százalékot is.
Visszaemelik a tengerpartot a város vérkeringésébe
A városvezetés azt ígéri, hogy a január 12-13-i nyitó hétvégére minden készen áll majd, egyelőre azonban a 850 ezer lakosú nagyváros egy hatalmas felvonulási területre emlékeztet. Mindenhol darukat látni, a város közepén pocsolyákon átívelő pallókon közlekednek az emberek. Egyszerre újítják fel a vitorlások ezreinek helyet biztosító “régi” kikötőt, új szállodák épülnek, bővítik a villamos és a metró vonalát.
A görög hajósok által 2600 éve alapított, legrégibb francia város legjelentősebb fejlesztése – tucatnyi múzeum felújítása mellett – kétségtelenül a tengerpart visszaemelése a város vérkeringésébe, méghozzá három kulturális célú intézmény építésével. A svájci származású francia építész, Le Corbusier tengerre néző, világhírű lakóegysége, a Cité radieuse 1946-os megépülése óta Marseille ugyanis teljesen a szárazföld felé fordult, és építészete elhanyagolta tengerpartját, amelynek látképét az év elején még kiégett gépkocsik is tarkították.
A valamikor a tenger felől tömegesen érkező emigránsok fertőtlenítésére és egészségügyi vizsgálatára szolgáló állomás elhagyatott, part menti épületét 1991-es bezárása óta hajléktalanok lakták. Amikor a város öt évvel ezelőtt elnyerte az Európa kulturális fővárosa 2013 címet, ezt az eredetileg lebontásra ítélt, 2 ezer négyzetméteres alapterületű épületet az önkormányzat felajánlotta a provence-i régió művészeit bemutató egyik magánalapítványnak. A teljes átalakítás után a Fondation Regards de Province februárban megnyíló állandó múzeumában 1200 négyzetméter szolgál majd kiállítótérként, a többi területen egy vízre néző éttermet és könyvesboltot hoznak létre. Egy kisebb, interaktív kiállítás az épület eredeti funkciójára fog emlékeztetni.
A mediterrán világ összetett történelme és kultúrája
Közvetlenül az új múzeum mellett épül fel az úgynevezett CeReM, a Földközi-tenger regionális központja (Centre Régional de la Méditerranée).
A leginkább egy műugrótoronyra emlékezető acélszerkezetű épület márciusban nyitja meg kapuit. A világhírű milánói építész, Stefano Boeri tervei alapján felhúzott, 70 millió eurós költségvetésű, derékszögű építmény egy része a föld alatt húzódik, felül pedig benyúlik a tenger fölé 19 méteres magasságban és 40 méter hosszan, mintha csak egy felszállásra készülő futurista tengeralattjáró várakozna a legnagyobb francia kikötőben. A tengerre boruló 2600 négyzetméteres alapterületű részben kiállítótereket alakítottak ki, a hat méterrel a tengerszint alatt elhelyezett 1500 négyzetméteres agorában pedig egy 450 férőhelyes előadótermet. A derékszög függőleges szárában irodák, éttermek, boltok működnek majd. Tervezője szerint a “projekt legfőbb szándéka a tenger beterelése az épületbe”.
A világ jelenleg legnagyobb konzolszerű épülete a föld-tenger-ég összekapcsolásával Marseille összetartó jellegét, illetve a Földközi-tenger mentén húzódó 22 ország 147 millió lakosa felé nyitott, derűlátást sugárzó jövőjét hivatott hangsúlyozni. “A CeReM nem múzeum, nem kulturális központ, és nem is kutatóhely. Leginkább egy kongresszusi központra fog hasonlítani, amely az állandóan változó és minden népnek más képet nyújtó Földközi-tengerről szóló eszmecserék helyszíne lesz” – mondta az MTI-Pressnek Vincent Gaston, a létesítmény nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője.
Kortárs színpadi produkciók befogadása mellett a környezetvédelem, a biodiverzitás, a klímaváltozás, a demográfia, a globalizáció, a migráció, a demokrácia témakörei is szerepelnek a mediterrán térséggel foglalkozó, kifejezetten a nagyközönség számára készülő programok között.
A CeReM nem klasszikus kiállításokat rendez majd, kurátorok helyett narrátorokat (rendezőket, írókat, színészeket, kutatókat) hív meg, akik tudományos szakemberek által előkészített anyagokból saját nézőpontjaik alapján mutatnak be vagy vitatnak meg egy-egy témát. A cél a mediterrán világ történelme és kultúrája összetettségének megértetése dél-európai, észak-afrikai és ázsiai vendégek közreműködésével.
A kulturális évad legnagyobb, 160 millió eurós építészeti beruházása a CeReM szomszédságában július 1-én megnyíló másik új múzeum. A Rudy Ricciotti tervei alapján épülő MuCEM, az Európa és a Földközi-tenger Civilizációinak Múzeuma (Musée des civilisations de l’Europe et de la Méditerranée) első kiállításait Napóleon egyiptomi expedíciójának, illetve a mediterrán országokban a nők által betöltött szerepnek szenteli.
Minden befektetett euró hatszorosan térül meg
A kulturális főváros címet nem egyedül Marseille, hanem a teljes provence-i régió nyerte el.
A programsorozat közel 100 millió eurós összköltségvetésének húsz százalékát nagy mecénások és helyi vállalkozók finanszírozzák, akik számára a pályázat benyújtásakor fontos szempont volt a környező városok vendéglátóiparának, közlekedésének és kereskedelmének a bevonása. Számításaik szerint minden befektetett euró hatszorosan térül meg, és a kulturális mecenatúra hosszú távra növeli Provence attraktivitását.
– Ezért a programok egy részét a környező Arles, Aix-en-Provence, Martigues, Aubagne, La Ciotat és Salon-de-Provence kulturális intézményei rendezik – közölte Pierre Martinez programigazgató.
Az év három nagy epizódból fog állni, mindegyik szakasznak lesznek látványos, a családokat megmozgató utcai rendezvényei, nagyszabású kiállításai és épületavatásai.
A januártól májusig tartó, Marseille-Provence fogadja a világot című fejezet középpontjába több mint kétszáz előadással a cirkusz világa és az utcaművészetek, illetve a tömegsportok különböző formái kerültek. Aix-en-Provence kortárs képzőművészeti sorozattal, Arles pedig látványos pirotechnikai előadásokkal készül.
Nyáron Marseille-Provence a szabad ég alatt címmel zajlanak majd az ilyenkor megszokott kulturális fesztiválokhoz – az Aix-en-Provence-i operafesztiválhoz, a Marseille-i táncfesztiválhoz – kapcsolódó rendezvények. A Dél nagy műhelye címmel egyszerre több helyszínen lesz látható az a 200 műből nyíló kiállítás, amely a Provence-ban 1880 és 1960 között készült legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat mutatja be Van Goghtól Bonnard-ig, Cézanne-tól Matisse-ig, Dufy-től Picassóig.
Az utolsó epizód, Az ezerarcú Marseille-Provence pedig a helyi gasztronómia újdonságait hivatott hangsúlyozni, egyszersmind tiszteleg a régió által megihletett személyiségek előtt Albert Camus-től Le Corbusier-ig.
Venczel Katalin, MTI
