Év háza 2012 díj nyertese – pécsi vendégház – Ásztai Bálint, Kovács Csaba.
Részlet a pályázatból: Villaépület vendégháza a hegyoldalban
Az épület egy villa társaságában egy közel 5000nm-es lejtős, panorámás telken fekszik, egy fenyves erdő közepén. A megbízás egy jelentősebb méretű villaépület és egy hozzátartozó kisebb léptékű vendégek számára megformált épület megtervezéséről szólt. …
A tervezés elején a megrendelőnek – és nekünk is – a legfontosabb az időtállóság és természetközeliség megtalálása volt, mindamellett, hogy a mai korszellemnek megfelelő épületegyüttes szülessen. Az is fontos szempont volt, hogy az épületegyüttes műszaki-technikai megoldásai segítsék a hosszú távú fenntarthatóságot. A komfortos és elegáns épületegyüttes úgy szolgálja lakóinak otthonos kényelmét, hogy közben igényes életvitelük reprezentatív keretét is megadja, és ehhez természetesen a vendégház is nagyban hozzájárul: a megbízó széles körű nemzetközi partnerkapcsolattal rendelkezik, a különböző hazai és külföldi vendégei “egymásnak adják a kilincset”. Így merült fel az az igény, hogy a villaépületben elhelyezett vendéglakosztályon felül egy külön kisebb lakóépület is megépüljön.
Táji környezetbe illeszkedés
A terület környékére jellemző erdős vidék az épületek külső megjelenését nagymértékben meghatározza. Az épületegyüttest a homlokzatain alkalmazott rusztikus verde serpentino terméskő burkolat, a szabályos fűrészelt süttői keménymészkő burkolat és a nagy üvegfelületek harmóniája, valamint tagolt térszervezése és tömegképzése teszi természet-közelivé. A főépület környezetbe való szerves integrálódását az alacsony homlokzati magasságú, lapostetős, természetbe nyúló teraszokkal és épületrészekkel tagolt, nagy üvegfelületekkel megnyitott attraktív tömegképzés segíti elő. A magas fák lombkoronaszintje alá kiálló teraszok, ill. az épületek belsőbb részeibe is benyúló külső terek változatos játéka adja az épített környezet és a természet sajátos összefonódását. A vendégház ennek az építészeti gondolkodásmódnak a kisebb léptékhez igazodó mértéktartó megoldásaival készült.
Építészeti karakter, anyaghasználat
Az épület külső karakterét alapvetően a természeti adottságok határozzák meg. A tervezés folyamata során szem előtt tartottuk a meglévő környezet erdős-parkerdős jellegét, illetve a terület domborzati adottságait. A kortárs építészeti gondolkodás mellett Frank Loyd Wright és Mies van der Rohe építészete inspirálta a koncepció alakítását. Az épület a lejtős terephez teraszokkal illeszkedik. A teraszok és a falak anyaga ugyanazzal a mészkőburkolattal készül olyan hangulatot kölcsönözve így az épületnek, mintha egyetlen nagy anyagot bontanánk meg és hajtogatnánk rá a belső és a külső terek együttesére. A lejtő felőli oldalon a támfalszerűen alakított, verde serpentínóval burkolt épületrész biztosítja a felül lebegő mészkővel burkolt tömegek artikulált terepkapcsolatát.
A Magyar Építész Kamara különdíjasa
Zengővárkonyi családi ház – Horváth András
Alábbiakban az építész gondolatait adjuk közre:
Zengővárkony a Mecsek keleti lankáinak összehajló dombhátai között húzódik meg. Az Aszmann-ház a falu peremén, egy dűlőútról megközelíthetően, szinte már a gyümölcsösök, szántók világához tartozik. A ház a falusi építészet arányrendszerét és egyszerű logikáját követi, ahol egy szinten vannak a lakóhelyiségek, és a terep változását az emeletnyi méretre növekvő lábazat követi. A tetők léptéke és anyaghasználata is „környezetbarát”, de következetesen alkalmazott mai formajegyekkel. Az igazi jellegzetességet a kukoricagórét idéző nyitott terasz adja, mely keretbe foglalja a ház lakótereit és az ide köszönő harangláb és szemközti domboldal látványát.
A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíjasa
Basa Péter, Reisz Ádám – Balatonszéplaki villa
Részlet a pályázatból
„Személyes élmény
Van, hogy elkapja a gépszíj az embert, és van, hogy nem tud már kiszállni. Ez történt Péterrel és velem mialatt ennek a háznak a terveit készítettük. Elkezdtük, csináltuk, és sose akart vége lenni, mert nem is akartuk igazán, hogy vége legyen. Az egyszerű és kicsi házzal keltünk és feküdtünk egy teljes fél éven át. Mást nem is csináltunk ezalatt, de ezt nagyon. Mások nevettek mit tökölünk ennyit de mi szerettük, mert szerettük azokat az embereket, akiknek készült, akik mindent ránk bíztak. Megtanultam: az egyszerűség rettentő bonyolult dolog.
Nagyon jó volt… kár, hogy többet nem lehet ilyet Péterrel…
Reisz Ádám”
Építészeti ismertetés
A tervezett épület egy hosszúkás test, melynek nyugati oldalából egy jókora részt kimetszettünk, ezáltal nyerte el sajátos „U” alakját. Ez az „U” alak azonban csak az emeleten jelentkezik épülettömegként, ugyanis a földszinten mindössze az „U” alak hosszanti szárát építettük be, az épület beforduló emeleti részei lábakon állnak. Az „U” alak öblében intim fél-átrium alakult ki, benne a kis úszómedencével.
A házat igen egyszerű tömeg- és formaképzés jellemzi: az emelet faburkolatú, két rövidebbik végén egy-egy karakteres loggiával, ez alatt a földszint egyszerű nyersbeton falakból – és pillérekből áll s sok üvegfelületből.
A formálás puritán, mentes mindenfajta túlzástól.
